FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1117 GÖRÖGÖSE—GÖRÖGSÉG GÖRÖGSZAKADÁS—GÖRÖNGYÖS 1118
zánk görögnek (adoma). Görögtől venni potttót. Jár
kel fölebb alább, mint görög a* űrét boltban. (Km).
GÖRÖGÖSE, (göróg-cse) kicsinyező fn. tt. götögcsét.
Kis görög, fiatal görög. Megvető gúnyos ért.
hitvány, alávaló görög.
GÖRÖGDINNYE, (görög-dinnye) ősz. fn. Általános
hiedelem szerént a görög és török tartományokból
behozott, s hazánk alföldi vidékein buján
tenyésző dinnyefaj, melynek czukros és leves bele kedves
eledelt nyújt Némelyek szeréut gömbölyű s gördülékenységétől
kapta volna nevét; a honnan görgő
dinnyé-neb nevezik. Híresek a lihar- és hevet vármegyei
görögdinnyék. VörösbélU, vérbelit, fehérbélU, sárgabélü
görögdinnye. Szabolcsi, sámsoni , fegyverneki,
etányi görögdinnye. Kaukázusi görögdinnye. A pesti
nyakavágó vásárt a köznép leginkább a görögdinnye
sokaságáról dinnytoátár-na.í is nevezi.
GÖRÖGFEHÉR, (görög-fehér) ősz. fű. Arczfehéritő
festék, melyet különösen a barna bőrű görög
és rácz nők használnak.
GÖRÖGHON, (görög-hon), GÖRÖGHONI, lásd:
GÖRÖGORSZÁG, GÖRÖGORSZÁGI.
GÖRÖGMUNKA, (görög-munka) ősz. fn. Általán
munka vagy mű , melyet görög míves készített,
vagy mely görög modorban van kiállítva; különösen,
himvarrás.
GÖRÖGMÜ, (görög-mü) ősz. fn. 1. GÖRÖG-
MUNKA.
GÖRÖGORSZÁG, (Görög-ország) ősz. fn. 1)
Azon ország vagyis tartományok neve, melyeket a
régi görögök laktak volt. u. m. a mai európai Törökország
egy része, Kis-Ázsia és Olaszország alsó része,
melyet nagy Görögországnak hívtak. 2) Új Görögország
, mely jelen századunk első negyede után
vívta ki újonnan önállását, és saját királya alatt különös
állpdalmat képez.
GÖRÖGORSZÁGI, (görög-országi) ősz. mn.
Görögországból való, ahhoz tartozó, arra vonatkozó
stb. Görögországi lakosok, népek. Görögországi alkotmány,
viszonyok.
GÖRÖGÖS, (görög-ős) mű. tt. görögöt-t v. —ét,
tb. —ék. Görög szokásu, modorú, görögforma. Görögöt
beszéd, viselet, életmód.
GÖRÖGÖSEN, (görög-öí-en) ih. Görög módon,
görögök szokása, modora szerént.
GÖRÖGÖSKÖDIK, (görög-ös-köd-ik) k. m. görögösköd-tem,
—tél, —ott. 1) Görögösen , görögök
módjára, modora szerént tesz valamit. Viseletében,
életmódjában, kiejtésében görögösködik. 2) Görögök
pártján van.
GÖRÖGÖSÖDÉS, (görög-ös-öd-és) fn. tt. görögötödés-t,
tb. —e'k. Göröggé változás.
GÖRÖGÖSÖDIK, (görög-ös-öd-ik) k. m. görögötöd-
tem, —tél, —ott. Göröggé lesz, göröggé változik,
alakúi által. Elgörögösödni.
GÖRÖGSÉG, (görög-ség) fn. tt görögségét. 1)
Görög nemzetiség. 2) Görög nyelv; görög nyelv természete,
görügösség. 3) Görögök többen, együtt véve.
GÖRÖGSZAKADÁS, (görög-szakadás) ősz. fn.
Vallási szakadás, felekezetesség, melynél fogva a keleti
keresztény anyaszentegyház a nyugotítól kiilöu
vált, melynek ismét egyik része a nyugotiakhoz állván
egyesült görög anyaszentegyház-n&k neveztetik, a
szakadást folytató pedig nem egyetttlt-aék.
GÖRÖGSZÉNA, (görög-széna) ősz. fn. Növényfaj,
hosszú, keskeny és sarlódad maghüvelylyel. (Foenum
graecum offic).
GÖRÖGTEKERCS, (görög-tekercs) Ősz. fn. Növényfaj
a tekercsek neméből, szára gindár, cserjés.
(Periploca). V. ö. TEKERCS.
GÖRÖGÜL, GÖRÖGÜL, (görög-ül) ih. Görög
nyelven. Görögül olvasni, írni, bestélni.
GÖRÖMBÖLY, falu Borsod megyében; helyr.
Görömböly-be, —ben, —böl.
GÖRÖNCS, (gör-öncs) fn. tt. görönes-öt. Valamely
testnek felszínén kiálló keményebb csomócskák,
kidudorodások, pl. a kövecses vakolattal behányt falon,
némely aprófaju tökökön , fák derekain, erősen
megfagyott sáros utakon stb.
GÖRÖNCSÉR, 1. GERENCSÉR, FAZEKAS.
GÖRÖNCSÖS, (gör-öncs-ös) mn. tt. görönctöt-t
v. —ét, tb. —ék. Göröncsökkel bővelkedő. GörOn-
Cíö* fal. Göröncsöt tök. Göröncsöt tó'. V. ö. GÖ-
RÖNCS.
GÖRÖNCZ, (gör-öncz,) fn. tt. görönez-öt. Valamely
testnek, különösen a bőr vagy kéregnek fölszinén
levő apró göröcskék, csomócakák. A göröncs és
göröngy szókkal rokon, de lágyabb értelmű.
GÖRÖNCZÖL, (gör-öncz-öl) áth. m. görönctöl-t.
Dörzsölés által valaminek fölszinét göröuczössé teszi.
GÖRÖNCZÖLÉS, (gör-öncz-öl-és) fn. tt. görönczölés-t,
tb. — ék. Dörzsölés, karczolás. V. ö. GÖ-
RÖNCZÖL.
GÖRÖND , (gör-ön-d) elvont törzsök , melyből
göröndü , göröndöly erednek , s jelenti azon hengeralakú
tengelyt, melybe a malomkerék zápjai bele
vanoak illesztve. Rokon velők : gerendely, gerendü;
és gerenda.
GÖRÖNDÜ, ám. GÖRÖNDÖLY, lásd : GÖ-
RÖND.
GÖRÖNGY, (gör-öngy, dalmátul gruda, csehül
hruda) fn. tt. göröngy-öt. Csomóba, csoportba alakult
földdarab , keménynyé száradt vagy fagyott darabos
sár. Göröngyöket östvezúzni. Göröngyben megbotlani.
Göröngygyei megdobni valakit. Át ü göröngye arany.
(Job. 28. 6. Káldi). Ásvány-, érctet göröngyök. V. ö.
GÖR és RÖG. A székelyeknél : garancs.
GÖRÖNGYEG, (gör-öngy-eg) fn. tt. göröngyeget
; lásd : GÖRÖNGY.
GÖRÖNGYÉR, (gör-öngy-ér) fn. 1. GÖRÖN-
CSÉR.
GÖRÖNGYÖS, (gör-öngy ős) mn. tt. göröngyös-t
v. —ét, tb. —ék. Göröngyökkel bővelkedő,
födött; csoportos , darabos , egyenetlen. fíXrííngyöf
úton rátódik a kocsi. Göröngyös szántóföld.