FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1298 HAJ—HAJADON HAJADONSÁQ—HAJATLAN 1294
belekötni, vele veszekedést kezdeni. Hajánál fogva '
kihatni. .Meghatni valaki hajat. Elment a haja, átv.
ám. elment az esze, vagy a hagymász-nyavalya volt
rajta. Hátra timttani a hajat. Barna hajad simítsd
hatra. (Népd.). 3) Átr. némely növényeknek hajszálakhoz
hasonló fodrai, fürtéi, pl. Árvaleány haja.
HAJ! (4) T. HAJH ! (rokon vele a latin eheti,
héber n») indulatszó. 1) Jelent felsohajtást Haj!
baj. Haj , be boldog voltam ! Be roszúl vagyok, haj!
Haj, kitérőét tori! 2) Jelent valaki után kiáltást.
Haj, Jancsi haj! Vékony hangon : hej! Utólehelettel
is megtoldva : hajh ! Rokon ez értelemben kaj
gyökkel kajált (v. kiált), s kajabál (v. kiabál) szókban.
A törökben is haj Hindoglu szerént, francziául
ha! ah ! eh bien.
HAJ, (5), puszta Nógrád megyében; helyr
Haj-ba, —bán, —bál.
HÁJ, (1), (ha-aj; palóczos kiejtéssel : ho-aj,
ho-áj; ám. az élesb hangú héj, azaz a beleket s húst
héj gyanánt takaró kövérség; a törökben jayh ám.
olaj, kövérség, v. ö. HA, elvont gyök); fn. tt. háj át.
Szoros ért a hasban és belek körül ősz vegyülő, s
földomborodó kövérség, vagyis sajátságos tömör zsír,
mely némely állatokban aránylag igen megnövekedik,
pl. a disznókban. Disznóháj. Ökörháj. Nagy hajú ember,
ám. igen kövér. A hajat kimettzeni. Hajat olvasztani.
Hájjal megkenni a tengelyt, lószerszámokat. Csikorog
a szekér, megitta kocsit a háj árát. (Km.). Nem ebre
bízták a hajat. (Km.). Ebhájjal kenték az alfelét, ám.
csintalan, hamis. (Km.), fodorháj. Farkashájjal kent
ostortól megijednek a lovak. Nyúlháj. Kutyaháj. Reétét
háj. Szélesb ért. kövérség, az állati húst fodrozó
zsirosság. V. ö. SZALONNA, ZSÍR.
HÁJ, (2), falu Thurócz megyében; hclyr. Hájba,
—bán, —ból.
HAJA! HAJAH! indulatszó, mely vidámságra,
széles kedvre mutat, s leginkább a víg népdalokban
fordul elé. Vékony hangon : héjé, htjeh.
„Nem szeretem az uramat, haja ha!
Csak a kisebbik uramat, haja ha!
Arra is ha megharagszom ,
Itt a kocsma, majd beiszom baja ha!"
Népdal.
Ikerítve : haja-huja vagy heje-huja.
HAJADON, (haj-ad-on, ám. hajadó vagyis hajazó,
hajas; az n, vagy a hajat szót véve alapúi, az
ön csak toldalékhang) mn. tt. hajadon-t, tb. —ok.
Eredetileg, kinek fejét hajon kívül egyéb nem födi,
kinek sem süvege, sem fejkötöje nincsen. Hajadon
fővel járni. Hajadon fSvel bemenni a templomba. Különösen,
nőszemélyről mondják, ki még férjhez nem
ment, tehát fejkötő alá nem jött. Vetti magának házastársul
A T
HAJADONSÁG, (haj-ad-on-s&g) fa. tt. hajadoniág-ol.
Hajadon állapot, midőn a leány még férjhez
nem ment Hajadonságát sirató menyasszony. V.
ö. HAJADON.
HAJAG-, (haj-ag) fn. tt hajagot. Alkalmasint
nem egyéb, mint hólyay tájdivatos kiejtése, s eléjön
hajagmf.ggy öszvetételb»n; 1. HALYAG, HÓLYAG.
HAJAGMEGGY, (hajag-meggy) ősz. fn. Kecskemét
vidékén így hívnak bizonyos finom héjú, hoszszu
szárú meggyet, mely a spanyol meggynél kisebb
fajta, de jóságara nézve ezzel vetekedik. Van hólyagcseresznye
is.
HAJAH, HAJAHUJ, HAJAUUJA. Örömet,
széles kedvet jelentő indulatszók, melyeknek megfelel
a németes juhé, juhhé ! V. ö. HAJA!
HAJAHUJÁL, (haja-hujál) ősz. önh. m. hajaliujál-t.
Hajahuja víg hangon kiáltozva mulat Hajahujálnak
a víg farsangi mulatók. Máskép : hejehujál.
HAJAIIUJÁZ, (haju-hujáz) múlt : hajahujáztam,
—tál, —ott. 1. HAJAHUJÁL.
HAJÁL, (haj-a-al) öuh. m. hajál-t. 1) L. HA-
JAHUJÁL. 2) Gyermeknyelven ám. aluszik (az erősebb
lehelléstöl).
HAJÁLGAT, (haj-a ál gát) önh. m. hajdlgaltam,
—tál, —ott. L. HAJAHUJÁL.
HAJÁPOLÁS, (haj-ápolás) ősz. fn. Oly szerek
használása, alkalmazása, melyek a hajat részéut a
kihullástól megóvják, részint növesztik.
HAJAS , (haj-as) mn. tt hajas-t v. —át, tb.
—ak. 1) Hajjal födött, taknrt, benőtt, nem tar, nem
kopasz. Hajas Jej. Hajas kis gyermek. 2) Szélesb ért.
minek burka, takarója, külső kérge van. Hajai kukoricza.
Hajas burgonyát adni az asztalra. Hajas kenyér.
Haja f gesztenye. V. ö. HAJ.
HÁJAS, (há-aj-as) mn. tt. Mjas-t v. —át, tb.
— ak. 1) Hájjal biró, kövér, zsíros. Hájas disznó.
Hájas beL'k. Hájas has. 2) Hájjal bekent, bemocskított.
Hájas tengely. Hájas szíjak. Nshéz az ebet a hájas
szíjról leszoktatni. (Km.). Hájas szekér , hosszú út.
(Km.). Néha a hájas tarisznyából ie hull ki vajas pogácsa.
(Km.). Hájas pirítás.
HAJASODIK, (haj-as-od-ik) k. m. hajasod-tam,
—tál, —ott. 1) Fején a haj növekedik , szaporodik.
Hajasodik az ótvaros gyermek feje. 2) Némely növényekről
is mondják, midőn hajszálakhoz vagy szőrhöz
hasonló fürtjeik, fodraik nőnek.
HAJASODIK, (ha-aj us-od-ik) k. m. hájasodtam,
—tál, —ott. Haja növekedik ; kövéredik. V. ö.
HÁJ.
HAJASUL, (haj-as-úl) önh. m. hajaiul-1. Hajassá
lesz, haja növekszik.
HÁJASUL, (háj-as-úl) önh. m. hájasúl-t. Hajassá
lesz, haja növekszik, hízik, kövéredik.
HAJATLAN, (haj-atl m) mn. tt. hajatian-t, tb.
—ok. Altalán, kinek v. mi ék haja nincs. Hajatlan
. N. hajadon leányát. (Egyházi hirdetés). vén ember. Hajatlan kisded. Tajatlan lukoricta, bur-
Használtatik főnévül is, s ekkor jelent leányt, gonya, gesztenye. Hajatlan ken>,*r. V. ö. HAJ. Háta-
szüzet
rozóilag ait. haj nélkül.