FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1167 GYAPJUMÜVES—GYAPJUZSÁK GYAPJUZSÍR—GYAPORODÁS 1168
GYAPJUMÜVES, 1. GYAPJÜMIVE8.
GYAPJÜNEMÜ, (gyapju-nemü) ősz. mn. A
gyapjúk neméhez tartozó; gyapjúhoz némileg hasonló.
GYAPJUNYIRÉS, (gyapju-nyirés) ősz. fa. 1.
JUHNYIRÉS.
GYAPJÜOLLÓ, (gyapjú-olló) ősz. fn. Erősebb
pengéjű és szerkezetű olló, melylyel a juhokat nyirik.
GYAPJÜPIACZ, (gyapju-piacz) ősz. fn. Piacz,
mely különösen gyapjuáralásra jeleltetett ki. Szélesb
ért vásár , melyben nevezete* mennyiségű gyapjueladas
szokott történni. Hazánkban nevetetet gyapjupiactok
vannak Petién, Váczon, Losoncion stb.
GYAPJUROKKA, (gyapju-rokka) ősz. fn. Rokka,
melyen gyapjút fonnak.
GYAPJUS, (gyap-j-ú-os) mn. tt. gyapjút-t v.
—oí, tb. —ói. 1) Gyapjút viselő, gyapjúval benőtt
Gyapjúi juhok. 2) Gyapjúnak való vagy szánt, gyapjutartó.
Gyapjút szín, lerakóhely. Gyapjút zsák. Karcsú,
mint a gyapjút ttok. (Km.). 3) Gyapjúval töltött,
béllelt Gyapjút 'öltözet.
GYAPJUSZÁL, (gyapjú-szál) ősz. fű. A természeti
állapotban levő gyapjúnak egy-egy külön szála.
Finom , selymet, göndör, durva gyapjústul. Ettől
különbözik a gyapjufonal.
GYAPJUSZINLÖ, (gyapju-szinlő) ősz. fn. Személy
, különösen gyári munkás , ki a gyapjú színét,
azaz finomabb szálait a kevésbé finomaktól elválasztja.
GYAPJÚSZÖVET, (gyapjú-szövet) ősz. fn.
Gyapjufonalakból készített, kallott, gyártott szövet,
pl. posztó, s más gyapjumüvek.
GYAPJUSZÖVŐ, (gyapjú szövő) ősz. fn. Takács
vagy gyáros, ki gyapjúból sző kelméket, különböztetésül
oly takácstól vagy gyárostól, ki lenből,
kenderből stb. készít szöveteket.
GYAPJUTÉPÖ, (gyapju-tépö) ősz. fn. Munkás,
ki a fürtökben levő gyapjút szétválasztja, és fonásra
idomítja.
GYAPJUTÉR, (gyapjú-tér) ősz. fn. Tér vagy
piacz, melyre az eladó gyapjút kiállítják.
GYAPJÜTIZED, (gyapjú-tízed) ősz. fn. A lenyírt
gyapjúnak tízedrésze, melyet szerződés szerént
kap va'aki, pl. a juhász, ki a megnyirt juhokra goiidot
viselt
GYAPJUTLAN, (gyap-j-ú-t-lan) mn. tt. gyapjutlan-t,
tb. —ok. Gyapjú nélküli, gyapjú nélkül szűkölködő.
Gyapjutlan rühes birkák. Gyapjuttan vasár.
GyapjuÜan ország. Határozóilag ám. gyapjútlanul,
gyapjú nélkül.
GYAPJÜVÁSÁR, (gyapjú-vásár) ősz. fn. Vásár
, melyben nevezetes mennyiségű gyapjút adnak,
vesznek. Peííi gyapjuvátár (Medárdkor). Lipcsei
gyapjuvásár.
GYAPJÜZSÁK, (gyapjú-zsák) ősz. fn. Durva,
erős fonalból szőtt nagyobbféle zsák, melybe a gyapjút
betömik , könnyebb szállítás végett, de más czélokból
is.
GYAPJUZSÍR, (gyapjú-zsír) ŐSE. fn. Zsír, mely
különösen a selyemfaju juhok finom gyapján veri ki
magát
GYAPKÉSZÍTÖ, (gyap-készítő) ősz. fn. Iparos,
ki gyapottból úgynevezett wattat, ásás gyapot
készít V. ő. GYAP.
GYAPOL, puszta Bihar megyében; helyr. Gyapol-ba,
—bán, —ból.
GYAPOL, (gyáp-ol, azaz gyam-b-ol, t. i. a
gyamb törzs gyáp-p& húzatott öszve); áth. m. gyápol-t.
A székelyeknél ám. leteper, a földre terít, tép;
továbbá : fedd, gyaláz. (Kriza J. gyűjteménye).
GYAPONIK, GYOPONIK, (gyap-on-ik) k. m.
gyapon-t. Elavult ige, s ám. gyulád, indulatra gerjed,
felgyúlad, felindúl. „Ezt hallván a császár nagyon
meggyaponék, és sietetesen parancsolá, hogy rakatnának
nagy tüzet az piaczon. Szent Katalin prózai
legendája. (Toldy Ferencé kiadása. 243. L). .Kell
azért bizonyával minekünk felgyoponnunk az szent
szeretetben." Érsekújvári Cod. 63. 1. Eredetre rokon a
gyű, gyűl, gyújt szókkal. (Mátyás Flórián után). A
szanszkritban dava-st v. dáva-sz, ám. hév, tűz ; és a
görögbon da-í-co, ám. gyújtok, dct-t-g, égés, fáklya.
(Curtius).
GYAPONT, GYOPONT, (gyap-ont) áth. m.
gyapont-ott. Elavult ige, ám. gyúlaszt, gerjeszt, valamely
indulatra hevít: „És gyaponts engem te sseat
szerelmedben. * Czech-Cod. „Hogy ás isteni szeretetet,
ki mind ez világon megholt vala, felindojtaná,
avagy felgyopontaná.* Érs. Cod. „Ne ragagyon el a
dihesség, ne gyopontson fel az harag." Érs. Cod.
,JŐ el dicsőséges szent lélek, töltsed be az te híveidnek
szívókét, és az te szerelmednek lángosó tűzet
gyapontsad fel ő bennek. Érs. C. (Mátyás FI. után).
GYAPOR, (1), (gyap-or) mn. tt gyapor-t, tb.
—ok. Termékeny, ami nemét könnyen szaporítja. A
nyulak gyapor állatok. Rokon a stapor (szapora) szóval.
Betűátvetve lehet annyi is, mint gyarap (gyarapodik,
gyarapodás szókban).
GYAPOR, (2), (gyap-or) fn. tt. gyapor-t, tb.
—öt. Nő vénynem az öthímesek seregéből és kétanyasok
rendéből, különösen ennek faja : barna gyapor,
melynek nyelei rongyosak, prémesek, (gyapjasak).
(Smyrnium olusatrum).
GYAPORA, (gyap-or-a) mn. tt. gyapor át. Termékeny,
saját nemét könnyen sokasító, szaporító.
Egy a szapora szóval.
GYAPORASÁG, (gyap-or-a-ság) fn. tt. gyaporatág-ot.
Termékenység, vagyis azon tulajdonsága
valamely növénynek vagy állatnak, mely sserént
könnyen és nagy számmal tenyészti a maga faját,
szaporaság.
GYAPORÍT, GYAPORIT, (gyap-or-it) áth. m.
gyaportt-ott, htn. —ni v. —ám. Sokaaít, szaporít,
saját nemét, faját tenyészti.
GYAPORODÁS, (gyap-or-od-as) fn. tt. gyaporodát-t,
tb. —ok. Szaporodás, különösen saját fajának
sokasodása, tenyészése.