FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1547 HÉT—HETEDÉL HETEDÉLÉJS— 1548
maradt. Seerdán el fog menni, t három hétig oda len. HETEDÉLÉS, (het-ed-él-és) &. tt hetedélés-l,
Hány hét a világ t népies nyelven, ám. m*' újság t tb. —ék, harm. szr. —e. Cselekvés, mely által vala-
T. hogy vagyunk t Szorosb ért. jelent egyik hétfőtől mely mennyiségből heted részt kiveszünk, vagy vala-
vagy vasárnaptól a másikig folyó hét napot. Advent mit hét részre osztunk.
eltö, második, harmadik hete. .Hűtőit hetében. Böjti HETEDÉLŐ v. HETEDLÖ, (het-ed-él,ő) mn.
hetek. Csonka hét, tata húshagyó három nap. Fekete és fn. tt. hetedélS-t. Heted riszt kivevő, hét részre
hét, mely fekete vasárnaptól kezdődik. Virághét, osztó. Hetedein uraság. HeledelS s*ám.
máskép : nagy hét, ám. a nagy böjt utósó hete. Fe- HETEDFÉL, (heted-fél) ősz. számnév. Hat és
hérhét , mely fehér, azaz húsvét utáni első vasárna- fél, azaz hat égése és fél. Hetedfél óra, ám. hat óra
pon kezdődik. VSríSt hét, pünkösd előtti hét. Húsvét és két negyed. Hetedfél nap, hó, év, itatod.
hete, punkösd hete. Próbahét, ám. azon idő, mely alatt HETEDFÉLKOR, (heted-fél-kor) ősz. ih. Mi-
valakit, pl. cselédet próba alá résznek. Kiáltani a kor az óra hat után felet üt vagy mutat, azaz hat
próbahetet. Atv. ért Se hete, »e hava, már is páran- óra után fél óra múlva. Hetedfélkor sétálni megyek.
ctol, ám. ujoncz létére úgy viseli magát, mintha ő A színházi eléadát hetedfélkor kezdődik. Németesen
volna úr a háznál. Hét-közben, ám. hét közepén, hét szólva : félhétkor.
folytában. Egy hét alatt, ám. egy hét folytában. He- HETEDFÜ, (heted-fü) ősz. mn. Baromról mondtet
havat ömmehord, ám. zavarva beszél, a dologhoz ják , midőn hetedszer megy ki az új fűre, vagyis
nem tartósokat mond. Se hete, te hava a dolgodnak, midőn heted évben van. Hetedfü ló, ökör, tehén.
azaz semmi látatja, amit dolgozol vagy az időt eltöl- HETEDHANG, (heted-hang) ősz. fn. A nyolcs
tőd valamiben eredmény nélkül.
hangból (zöngéből) álló hanglajtorján a hetedik fok,
HÉT, (3), helynév, L HÉTH.
mely közvetlenül a nyolczadot (octava) előzi meg.
HÉTALVÓK, (hét-alvók) ősz. tb. Azon hét e- Rövidebben : heted.
phezusi testvér, kik a legenda szerént Decius uralko- HETEDHÓ, (heted-hó) ősz. fn. Kik a hónapodása
alatt 354. évben az üldözők elől barlangba kat sorozat szerént kivannak elnevezni, hetedhónak
bújtak, s ott elaluván, csak 155 év múlva ébredtek mondják és Írják a júliust, mely máskép, de szinte
föl. Atv. ért. jelent igen álmos embereket Te hétalvó újabb nyelven : nyárhó, régiesen : S*. Jakab hava.
sünt, mikor kehe már f el f Egyébiránt ez idegen HETEDIK, (het-ed-ik) számnév, tt hetedik tt.
utánzás; mert a magyar az álmos embert álomtáská- Határozott sorszám, s jelenti a sorba szedett egyes
nak, álomstutzék-nok nevezi.
tárgyak vagy egyének közöl azt, mely a hatodik
HÉTBIRÓISZÉK, (hét-birói-szék) ősz. fn. 1. után következik. ElsS, második, harmadik, negyedik,
HÉTSZEMÉLYESTÁBLA.
ötödik, hatodik, hetedik béta át ábéetében. Életének
HÉTBÜK, erdélyi fala Thorda megyében; hetedik évében meghalt gyermek. A régiek jobbára ti
helyr. Hétbük-ön, —re, —rítt.
nélkül használták. Minek nyoma fen van ma is ezek-
HETE, falu Beregh megyében; helyr. Heté-n, ben : heted éve, heted itben, heted napon, heted ma-
—re, —röl.
gammal, heted hét ország stb. V. ö. IK, névképző.
HETEBOTAZIK, (hete-botázik) ikerített ige. HETEDRÉSZ, (heted-rész) ősz. fn. Hét részre
Tájdivatosan ám. csetlik-botlik, (1. ezeket), s törzse : osztott egészből egy osztalék, egy rész.
heíebota, ám. csetebota. V. ö. ÁTABOTÁBA.
HETEDSZAK, (heted-szak) ősz. fa. Hét nap-
HETED, (het-ed) számnév, tt heted-ét, hara. ból álló időszak. Hetedszakra fogadni a munkátokat.
szr. —e. 1) Bészosztó, mely a hét felé osztott egész- HETEDSZER, (heted-szer) határozó számnév.
ből egy részt jelent Némely földesurak a ttUrelnek 1) Heted ízben, valamit hétszer téve. Hetedszer mon-
hetedét kapják. Töredékszámban jelenti az osztót A dom, még sem érted t 2) Heted sorban, vagyis a soro-
forintból egy heted */,. A hétnek egy hetede, ám. egy zat hetedik helyén, rendén. Hetedster : stólok a ká-
nap. 2) Sorosztó, mely a sorozatban hat után követtattágról. Ezen értelemben számjegygyel is szokták
kezik : eltS, másod, negyed, ötöd, hatod, heted napon. írni : T edster, vagy egyszerűen : 7.
Heted itben. Heted magammal, magaddal, magával. HETEDSZER!, (heted-szér-i) mn. tt. /n \-Jtst-
V. ö. HETEDIK. 3) Midőn a/W szóval tétetik őszri-t. Heted ízbeli, hetedszer történt vagy történő. Heve,
ám. hat és fél. Hetedfél forinton venni valamit, tedtteri eléadát után befutóit stindarab.
ám. hat forinton és félen. Mesés, tréfás beszédben : HETEL, (het-el) őnh. m. hetel-t. 1) Hetet tölt,
heted hét orttdg, ám. messze kiterjedő ország vagy hét napig mulat, tartózkodik valahol. Olyan, mint:
egész Magyarország. Heted hét országban nem találni napol, telel, nyaral stb. Rost idő miatt valahol betel-
párját. Hol volt, hol nem volt, heted hét országon it ni. Elhetelni valamit. 2) A sor szerént rákerülő mun-
túl volt. (Népmeséi bevezetés).
kában vagy várakozásban hét napot tölt Kő* fuvar-
HETEDÉL, (het-ed-él) áth. m. — t v. heíedléít, ban a vármegye udvarán hetelni. 3) Hétfélé vág; mi
htn. —ni v. —eni. Valaminek heted részét veszi; egyébiránt szokatlan, ez értelemben jobban : hetedei.
hét részre oszt Ha huszonegyet ketedelilnk, egy restre HETELÉS, (het-el-és) fn. tt hetelét-t, tb. —ét,
jut három. Némely nWhegyeken át illető uratágok harm. szr. —t. A hétnek mint időszaknak valamiben
hetedelik a termett.
eltöltése; hét napig tartó veszteglés.