FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1043 GAZDALEGÉNY—GAZDASÁGI GAZDASÁGI—GAZDÁSZ 1044
f» közönséges kiadások jegyzékeit foglalja magában
stb.
GAZDALEGÉNY, (gazda-legény) ŐSE. fa. Gazda
, vagyis mester személyét képviselő első legény
valamely műhelyben , különösen, ki az özvegy mesterembernek
mesterségét kezeli. A szabóknál: tábla-
Ugény.
GAZDÁLKODÁS, (gaz-d-a-al-kod-ás) fa. tt.
gazdálkodát-t, tb. —ok. 1) Cselekvés, működés, melynél
fogva valaki gazdálkodik; háztartás. V. ö. GAZ-
DÁLKODIK, líetei gatdálkodát. 2) Azon mód, mely
szerént valaki a gazdái tisztet, kötelességet teljesíti
vagy kenyerét keresi. Okos, okszerű gazdálkodás.
Nem tteretem gazdálkodásodat. (Vörösm.)
GAZDÁLKODÁSI, (gaz-d-a-al-kod-ás-i) mn.
tt. gatdáUtodári-t, tb. —a*. Gazdálkodást illető, arra
vonatkozó. Gazdálkodási mód, rendtner, szabályok.
Gazdálkodási hajlam.
GAZDÁLKODIK, (gaz-d-a-al-kod-ik) k. m.
ga»dálkod-tam, —tál, —ott. 1) Gazda gyanánt munkálkodik
, gazdaságot fiz, háztartásra felfigyel. Én
gatdálkodom, a tettvérem pedig henyél. 2) Különösen,
mezei gazdasággal foglalkodik. Falun , putttán gátdálkodni.
3) Valamivel takarékosan bánik. Pénzével
gazdálkodik. Némely könnyelmű urak nem igen gátdálkodnak
vagyonukkal. 4) Keres, szerez, gyűjt Kinek
gazdálkodói, ha te fiad, te leányod t
GAZDÁLKODÓ, (gaz-d-a-al-kod-ó) mn. tt gatdálkodá-t.
1) Gazdaságot űző, gazdát tisztet viselő,
háztartásra figyelő. Gazdálkodó családapa. Gatdálkodé
tínt. 2) Valamivel takarékosan bánó, nem pazarló
; kereső, gyűjtő. V. ö. GAZDÁLKODIK.
GAZDÁLKODÓLAG, (gaz-d-a-al-kod-ó-lag) ih.
Oly módon, mint aki gazdálkodni szokott; takarékosan,
nem pazarolva, gazdaságosan. Gazdálkodókig
költeni.
GAZDÁLKODÓSÁG, (gaz-d-a-al-kod ó-ság) fa.
tt gatdálkodóiág-ot. Tulajdonság, melynél fogva valaki
rendes, takarékos, nem pazarló háztartást űz.
GAZDAPÉNZ, (gazda-pénz) ősz. fn. Bizonyos
mennyiségű pénz, melyet némely mesterlegények
élelmezés vagy szerszámok használása fejében illető
mestereiknek fizetnek. A magyar czéheknél a gazdapénznek
alig van nyoma.
GAZDÁS, (gaz-d-a-as) mn. tt. gatddi-t v. —át,
tb. —ak. 1) Gazdával bíró. Ellentéte : gazdátlan.
Gazdát etaidd. Húsz gazdát falu. 2) Gazda modorú,
gazdához illő.
GAZDASÁG, (gaz-d-a-sag) fn. tt. gntdatág-ot.
Széles ért. háztartás vagyis felügyelés mindenre, mi
valamely család életszűkségeire és kényelmére való.
Gazdasággal bajlódni, vesződni. A gatdatágot legSregtbbik
fiának átadni. A gatdaiággal nem gondolni.
2) Szorosb ért. keresetmód, mely által valaki az élet
szükségeit és kényelmeit megszerezni iparkodik. Méta
gazdasággal kéretni kenyerét. SzKIKgazdatágMl élni.
Nem érteni a gazdasághoz. E* ron gazdaság. 8)
Vagyon, birtok, vagyis öszvege mind annak, mivel
földi életünket biztosítjuk. Ezen embernek nagy gatdatága
van. EbbSl áll égéit gazdaságom.
GAZDASÁGI, (gaz-d-a-ság-i) mn. tt gatdatági-t,
tb. —ak. Gazdaságot illető, ahhoz tartozó, arra
vonatkozó. Gazdasági épületek, eszközük, tterttámok.
Gazdasági könyvek, értéketétek. Gatdatdgi egylet.
GAZDASÁGOS, (gaz-d-a-ság-os) mn..tt. gazdatágot-t
v. —át, tb. —ak. Ami a vagyonnak, birtoknak
szaporítását előmozdítja vagy a költségeket megkíméli,
takarékos, nem pazarló, nem vesztegető. Gazdaságot
életmód, épitét.
GAZDASÁGOSAN, (gas-d-a-ság-os-an) ih. Takarékosan,
nem vesztegetve.
GAZDÁSKODÁS, (gaz-d-a-as-kod-ás) fn. tt.
gazdáskodát-t, tb. —ok. Gazdái munkálkodás, gazdái
hivatal viselése, gyakorlása; cselekvés, melynél fogva
valaki gazdaságot űz. Olyan szó, mint katondikoddt,
biráskodát.
GAZDÁSKODIK, (gaz-d-a-as-kod-ik) k. m. gandátkod-tam,
—tál, —ott. Gazda módjára munkálkodik,
úgy tesz, mint gazdához illik, gazdái tekintélyt
gyakorol. Ha S gatdátkodik, minden rendén van,
GAZDÁSKODÓ, (gaz-d-a-as-kod-ó) mn. tt gazdátkodó-t.
Gazda módjára munkálkodó, gazdái tisztet,
kötelességet teljesítő. Gatdátkodó Szvegyattzony, fiú,
Vregbéret.
GAZD ASSZONY, (gazd[a]-aaszony)ösz. fn.Szebb
hangzat kedveért országos divat szerént az egyik a elhagy
atik. 1) A gazda felesége, családanya. A gazda
házasodik, gatdaittonyt kapunk. 2) Házi asszony,
mennyiben a ház körüli gazdaságra felügyel, s a házi
dolgokat intézi. Hiába keret a jó gazda, ha ron a
gatdatttony. Adatta gatdatttony a gyermeket, ne neked
a dárda. (Gúnyős km.). 3) Férjetlen nőszemély, ki maga
gazdáskodik. Nekünk nmet gatdánk, hanem gatdaszttonyunk.
Özvegy- vagy leánygazdatttony. 4) Nőszemély
, ki nőtelen férfinál vagy a háziasszony helyett
intézi a belső házi dolgokat Gazdatstonyt fogadni,
tartani.
GAZDASSZONYI, (gaid-asszonyi) ősz. mn. tt.
gatdatttonyi-t, tb. —ak. Gazdasszonyt illető, arra
vonatkozó. Gatdasszonyi kíttelettég, foglalkodái.
GAZDASSZONYKODÁS, (gazd-asszonykodas)
ősz. fn. Gazdasszonyi kötelesség teljesítése; gazdasszonyi
foglalkodás.
GAZDASSZONYKODIK, (gazd-asszonykodik)
ősz. k. Gazdasszonyi foglalatosságokat teljesít; gazdasszony
gyanánt munkálkodik; gazdasszony személyét
pótolja, helyettezi. V. ö. GAZDASBZONY.
GAZD ASSZONYSÁG, (gazd-asszonyság) ősz.
fn. 1) A háztartás azon neme, mely a gazdasszony t
illeti. Az anyót átadta menyének a gatdatszonyságot.
2) Szolgálat, melyben valamely nőszemély házi aszszony
nem létében vagy e helyett a házi gazdasagot
kezeli. Gazdasttonyságot viselni valamely úri háznál.
GAZDÁSZ, (gaz-d-ász) fn. tt gatddtz-l, tb.
—ok. Személy, ki a (mezei, kiváltképen pedig nem-