Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

A termékpiac kínálati oldala
Az állam hat a gazdaság szereplőire:
• önálló gazdálkodói tevékenységével, amikor a piacon vevőként, vagy eladóként
jelenik meg.
• piacszabályozó tevékenységével:
- jogi úton, amikor a piaci "KRESZ"-t előírja például a versenyjog keretében,
megszabja a vállalatok alapításának, egyesítésének feltételeit, monopólium-ellenes
törvényeket hoz, stb.,
- gazdasági eszközökkel: pl. árszabályozással, adókkal, támogatásokkal
befolyásolja a piaci szereplők magatartását.
• kidolgozza a gazdaságpolitika cél- és eszközrendszerét.
A fejezetnek nem célja, hogy részletesen elemezzük az egyes lehetőségeket, ezek módozatait,
eszközeit és azok hatását, itt csupán felhívjuk a figyelmet ezek létére, mint a vállalat
működési feltételeinek fontos meghatározóira. Az állam szerepére a későbbi fejezetekben és a
makroökonómiai részben is visszatérünk. Fontos azonban tudnunk, hogy az állam gazdasági
szerepvállalásának megítélése nem egyértelmű, ez országonként eltérő, és egy-egy országon
belül is időről időre változik.
Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy mikroökonómiai szempontból a mai kialakult
piacgazdaságokban két jelentős területen van kiemelt szerepe az államnak:
• az egyik a versenyszabályozás, a monopólium-ellenes politika, a gazdasági
esélyegyenlőség biztosítása a piacra lépésben és a piaci pozíciók fenntartásában,
• a másik azon feltételek biztosítása és folyamatos karbantartása, amely a nemzetközi
munkamegosztásba való bekapcsolódást segíti.
A cél mindkét esetben a gazdaság jólétének növelése. A versenyszabályozás célja, hogy az
állam a verseny szempontjából károsnak ítélt piaci szerkezet és piaci magatartás
korlátozásával növelje a gazdaság hatékonyságát.
A versenyszabályozás kezdete 1890, az első amerikai tröszt-ellenes törvény elfogadása. Az antitröszt törvények
ma is a legfontosabb területei a versenyszabályozásnak, de mint későbbi tanulmányai során látni fogja, ma ez
sokkal szélesebb körű.
Hallotta már?
Az állam szerepéről a közgazdászok sokat vitatkoznak. Különösen így van ez a piacgazdaságra az elmúlt
évtizedben áttért országokban. Álljon itt egy olyan példa a véleményekből, amely kifejezi miért is nincs
vége a vitának:
"Sok vagy kevés az állam?
A kevesebb több lenne, vagy még az ellenkezője sem igaz?
A mennyi kérdésre - akár az egyszeri hajóskapitány - csak kérdéssel tudok válaszolni: Mi mennyi?
Elõször az állami beavatkozás jellegét, természetét, minőségét kellene tisztázni, hogy azután érdemben
válaszolhassunk a kérdésre, izmosítani kell-e a "látható kezet" vagy éppen lefogni, megakadályozni "le- és
benyúlásait". (Szabó Katalin , A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára, A
Külgazdaság c. folyóirat körkérdésére adott válasza, 1993.)
4.2. A termelés mikroökonómiája
A kereslettel és fogyasztással foglalkozó fejezetben láttuk, hogy a piacgazdaságban a
fogyasztó az úr, ő a "király". A fogyasztói szükségletek és a fogyasztó fizetőképessége dönti
131