Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

A közgazdaságtan tárgya, alapfogalmai
Az üzleti szervezeteknek, vállalkozásoknak sokféle formája ismeretes. Üzleti szervezet az
egyszemélyes (családi) vállalkozás éppúgy, mint a több tucat országra kiterjedő, sok száz
leányvállalattal rendelkező nemzetközi óriásvállalat. Közöttük nem elhanyagolható méretbeni,
szervezeti és működtetési különbségek vannak, de az előbb felsorolt általános jellemzőik
mégis közösek.
Az üzleti szervezetek korszerű formái a vállalatok.
Vállalatnak tekintjük az önálló jogalanyként működő, azaz jogi személyiséggel
rendelkező üzleti vállalkozásokat.
1.3.3. Az állam (kormányzat)
Az állam, az állami intézmények fontos funkciókat töltenek be a modern társadalmakban. Az
államnak mindig is volt hatása a gazdasági folyamatokra, de napjainkban is vitatott annak
eredményessége.
Az állam (kormányzat) a modern gazdaságban nemcsak mint egy sajátos gazdasági szereplő,
hanem mint valamennyi gazdasági kapcsolatot és folyamatot aktívan befolyásoló közhatalmi
tényező is jelen van.
A gazdaság egészének befolyásolása szempontjából az állami beavatkozásnak három
alapvető gazdasági funkciója van:
Az állam gazdasági funkciói:
• A gazdasági hatékonyság elősegítése.
• A makrogazdasági egyensúly és stabilitás biztosítása.
• Társadalmi igazságosság és méltányosság.
• A gazdasági hatékonyság érvényre juttatása ott, ahol a piaci szabályozás nem képes ezt
biztosítani (pl. környezetvédelem, közjavak, monopóliumok stb.) elsősorban az erőforráselosztás
mechanizmusába történő állami beavatkozással:
• A makrogazdasági egyensúly és stabilizáció funkciójának biztosítása érdekében az
állam beavatkozik a gazdasági tevékenység kilengései (a konjunktúra-ingadozások
csillapítása), az egyensúlyi zavarok (munkanélküliség, infláció) enyhítése érdekében, a
gazdaság hosszú távú, egyenletes, tartós növekedésének biztosítása céljából.
• A társadalmi igazságosság és méltányossági funkció megvalósítása olyan területeken,
ahol a piaci szabályozástól ez nem várható el, elsősorban az állam jövedelem-újraelosztási
eszközeivel.
1.4. A gazdasági tevékenységek összehangolása, gazdaságkoordináció
1.4.1. Specializáció és munkamegosztás
A modern gazdaságokat a specializáció és az elmélyült munkamegosztás jellemzi. A
tömegtermelés, amelyen az életszínvonal alapul, nem létezhetne, ha a termelés önellátó kis
gazdasági egységekben, közösségekben folyna. Az emberek, vállalkozások, sőt az egyes
országok is bizonyos tevékenységek elvégzésére szakosodnak, specializálódnak. Ez a
specializáció lehetővé teszi, hogy minden egyes személy, körzet, ország a legelőnyösebb
módon használhassa ki a szakértelemben és egyéb erőforrásokban rejlő sajátos különbségeit,
lehetőségeit.
19