Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 2. fejezet
3
P
d
m =
ΔP
ΔQ
= −1
P
8
d
ΔQ
Q
ε = = −1
ΔP
P
2
4
1
1 2 3
d
Q
2
1
1
2
4
8
d
Q
a) b)
2.5. ábra Az egységnyi meredekségű és az egységnyi rugalmasságú keresleti görbe
A kereslet árrugalmassága és az árbevétel
A lineáris keresleti függvény alapján láttuk, hogy ha az árat büfé tulajdonosunk csökkenti, a
keresett mennyiségnek növekednie kell. A csokoládé árusítóját azonban az érdekli, hogyan
változik árbevétele, ha csökkenti az árat. Nézzük meg az árbevétel alakulását a büfés
példánkon!
P Q d Árbevétel
R=PQ
|ε| Árbevétel (R)
200 1000 200 000
180 2000 360 000 nagyobb mint 1
160 3000 480 000 a kereslet
nő
140 4000 560 000 rugalmas
120 5000 600 000
110 5500 610 000 |ε|=1 maximális
100 6000 600 000 kisebb mint 1
80 7000 560 000 a kereslet csökken
60 8000 480 000 rugalmatlan
A táblázat adataiból jól látható, büfésünk akkor tudja növelni az árbevételét az ár csökkentése
révén, ha a kereslet árrugalmas, ellenkező esetben az árcsökkentés az egyéb tényezők
változatlansága mellett nem racionális, hiszen csökkenti a bevételt. A gyakorlatban azonban
rugalmatlan kereslet esetén is indokolt lehet az árcsökkentés, például romlandó áruk esetében,
vagy magas raktározási költség mellett.
Általánosítsuk most a konkrét példán tapasztaltakat! A 2.6. ábra az árrugalmasság és az
árbevétel összefüggését mutatja lineáris keresleti görbe esetén.
Az ábra tanulmányozása révén az alábbi általánosítható következtetéseket vonhatjuk le.
• Ha a kereslet árrugalmas, akkor az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése
túlkompenzálja, az árbevétel növekszik.
• Ha a kereslet árrugalmatlan, akkor az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése
nem tudja kompenzálni, az árbevétel csökken.
48