Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 5. fejezet
hogy a cég kiegyensúlyozott működésű, jól prosperáló legyen. A konkrét szabályok
országonként és tőzsdénként is eltérőek.
A tőzsdei ügyletek célja kettős:
• hosszúlejáratú tőkebefektetés,
• spekulációs nyereség elérése.
E célok elérésére a tőzsdén az ügyletkötések sokféle típusa alakult ki, sőt a gazdaság igényei
ma is, és a jövőben is alakíthatnak új formájú üzleteket.
A tőzsdén az ügyletek esedékessége szerint is többféle változattal találkozhatunk. A
legfontosabb alaptípusok a következők.
TŐZSDEI ÜGYLETEK
Azonnali vagy prompt ügylet
Határidős vagy termin ügylet
- amikor a fizetés és a szállítás a - a teljesítés későbbi fix időpontban történik,
szerződéskötéskor azonnal esedékessé válik. - az ellenértéket a vevőnek viszont a kötés
napján jegyzett árfolyamon kell kiegyenlíteni.
A határidős ügyletek egyrészt csökkentik a kockázatot, másrészt komoly spekulációra,
spekulációs nyereségre, vagy veszteségre adnak alkalmat. Az eladó ilyenkor arra gondol, hogy
az árak csökkenni fognak, a vevő fordítva.
A spekulációs ügylet
A spekulánsok árfolyamkockázatot vállalnak nyereségszerzés reményében.
A spekulációs ügylet irányát tekintve lehet:
• hausse illetve
• baisse ügylet.
A hausse-spekuláns árfolyam emelkedésre számít, ezért ma vásárol értékpapírt, abban a
reményben, hogy ezeket később magasabb árfolyamon tudja értékesíteni.
A baisse-spekuláns fordítva gondolkodik, vagyis árfolyam csökkenésre számít, azért ad el
ma értékpapírt, hogy ezt később majd alacsony árfolyamon visszavásárolja.
Ezek az ügyletek az árutőzsdén is hasonló módon előfordulnak. Az ügyletek jelentős hányada a
tőzsdéken spekulációs célt szolgál. Ezt azzal lehet alátámasztani, hogy például az árutőzsdén egy-egy
termékből a világ össztermelésének többszöröse is gazdát cserél.
A tőzsdei spekulációnak fontos szerepe van a piac élénkítésében, ezért ennek normális
formáit nem tiltják, sőt szabályozzák. Ugyanakkor szigorúan büntetik az összejátszást, a
látszat üzleteket, a hamis információk közlését, az információkkal való visszaélést.
5.4.3 A reáltőke piaca
A termelt tőketényezők piacát tőkeeszközök piacának vagy röviden eszközpiacnak
nevezzük. Ezen a piacon cserélnek gazdát a gépek, berendezések, a különböző nyers és
alapanyagok, a mezőgazdasági termékek, az energiahordozók, stb.
A reáltőke elemei jelentősen különböznek egymástól:
• elhasználódásuk, újratermelhetőségük időtartama és
234