Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

A közgazdaságtan tárgya, alapfogalmai
1.9. Piaci szereplők és magatartásuk
A piaci szereplők mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési vagy
fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci
események szempontjából egységnek tekinthetők.
A piaci szereplők vagy vásárolnak, vagy eladnak, vagy más módon gyakorolnak befolyást a
piaci folyamatokra.
Piaci szereplők:
• vásárlók
• eladók,
• állam, állami intézmények.
A piac szereplői sok tekintetben különböznek egymástól. Van, aki árut visz a piacra, van, aki
vásárolni óhajt. Van, aki maga árulja az eladásra termelt áruját, és van, aki arra specializálja
magát, hogy mások áruját adja el. A sokféle szempontból egymástól fontos jellemzőiket
tekintve jelentősen különböző piaci szereplőknek vannak bizonyos általános sajátosságaik,
amelyek valamilyen mértékben mindegyik szereplőre jellemzőek.
A piaci szereplők közös jellemzői:
• racionális gazdasági cselekvés,
• önérdek,
• gazdasági hatékonyság.
Egy konkrét piacon természetesen előfordulnak nézelődők, érdeklődők, sőt tolvajok,
rendőrök, piacfelügyelők stb. Közgazdasági értelemben őket nem is tekintjük piaci
szereplőnek, mert gazdasági értelemben csak azok a piac szereplői, akik vagy keresletükkel,
vagy kínálatukkal kapcsolódnak a piachoz.
A gazdasági racionalitás és az önérdek követése azt jelenti a piaci kapcsolatokban, hogy
mind a fogyasztó, mind a termelő (eladó) igyekszik a cserében a saját számára legelőnyösebb
pozícióba kerülni, a cseréből a lehető legtöbb hasznot magának megszerezni. Racionális pl.:
egy alkuban, ha a vevő (fogyasztó) alacsonyabb, az eladó (termelő) magasabb árra törekszik,
vagy a termelő olcsóbban próbálja előállítani a terméket. A piaci racionalitáshoz kapcsolódik,
hogy az embereket önérdekük vezérlik a gazdasági cselekedeteikben. Ennek alapján
feltételezzük, hogy az egyének - a döntések több lehetőségét megvizsgálva - azt az
alternatívát választják, amelyik a legjobb eredménnyel jár számukra, tekintet nélkül arra, hogy
ezzel akár károkat is okozhatnak másoknak. A racionális cselekvés azonban nem
szükségképpen jár együtt az önzéssel. A jó eredmények általában többféleképpen is elérhetők.
A gazdasági racionalitás tartalmát egy adott társadalom szokásai, hagyományai, erkölcsi,
vallási, politikai értékrendje határozza meg alapvetően.
A gazdasági hatékonyság legáltalánosabban úgy fogalmazható meg, hogy az adott
gazdasági eredményt a lehető legkisebb ráfordítással elérni, vagy az adott ráfordítással a
lehető legnagyobb eredményt megvalósítani.
Ez a vásárló és az eladó esetében természetesen ellentétes érdekeket jelent. A fogyasztó adott
jövedelméből a lehető legtöbb hasznos dolgot szeretné megvásárolni, vagyis abban érdekelt,
hogy az ár minél alacsonyabb legyen. A termelő ezzel szemben azt szeretné, ha árbevétele
minél nagyobb mértékben haladná meg ráfordításait (költségeit), ez pedig a lehető
legmagasabb árak esetén remélhető. A piaci alku tárgya ezért mindig az ár.
33