Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

A termelési tényezők piaca
konkrét döntést egyéb tényezők is befolyásolják, ezekről más közgazdasági tárgyakból
részletesen fog tanulni.
• hozama: a kötvény a kamatjövedelem mellett árfolyamnyereséget, vagy veszte-séget is hozhat. Lejáratkor
azonban mindig névértéken vásárolják vissza és termé-szetesen a tulajdonos megkapja az előre rögzített
feltételek mellett a kamatot is.
A záloglevél
Főként a mezőgazdaság hosszúlejáratú finanszírozásában játszik szerepet, a kötvény rokona. A
záloglevél kibocsátás illetve jelzálogkölcsön lényege a következő: a pénzintézet kölcsönt
nyújt az adósnak, amely kölcsön fedezete valamilyen ingatlan, a mezőgazdaságban jellemzően
a föld. (A zálogjogot a telekkönyvbe bejegyzik, innen az elnevezés.) Ezzel egyidőben a
pénzintézet a szükséges forrás megszerzése érdekében fix kamatozású értékpapírt, záloglevelet
bocsát ki. Így a bank közvetítésével végső soron a záloglevelek vásárlói nyújtanak kölcsönt az
ingatlan (föld) tulajdonosainak. A záloglevél forgalomképes, tőzsdén is forgalmazható.
Pénzintézeti értékpapírok
A pénzintézetek egyéb értékpapírokat is bocsátanak ki forrásaik biztosítása céljából. Ilyen pl.:
a letéti jegy, vagy a pénztárjegy.
A részvény
A részvény tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír.
• A részvénynek névértéke, kibocsátási értéke és árfolyama van. Ezek jelentése
megegyezik a kötvénynél ismertetettel, azzal a kitétellel, hogy a kibocsátási érték
nem lehet névérték alatt. Különbség van az árfolyam megadásának módjában is, a
részvény árfolyamát összegszerűen szokás megadni.
• A részvényes a részvény tulajdonosa, aki az értékpapír vásárlásával pénzét
véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátja, részvényét vissza nem
válthatja, csak más valakinek eladhatja.
A részvény kibocsátásával így a tőke megkettőződik:
• létrejön az ún. reáltőke, ami a társaság vagyonát jelenti, gépeket, berendezéseket,
ingatlanokat, amit a befizetett pénzből vásároltak,
• másrészt a részvényes kezében megjelenik egy fiktív tőke (pénztőke) értékpapír
formában. A részvényt tulajdonosa bármikor eladhatja egy másik befektetőnek,
így pénzéhez hozzájuthat anélkül, hogy ez veszélyeztetné a társaság folyamatos
működését.
• A részvény hozama: a mindenkori részvénytulajdonosokat részvényük
névértékének arányában a vállalkozás éves tiszta nyereségének egy bizonyos
hányada illeti meg. Ezt a jövedelmet osztaléknak nevezzük. A
részvénytulajdonos jövedelme a társaság működésének eredményességétől függ.
A részvény vásárlást sok esetben nem az osztalék nagysága motiválja, hanem
hogy eladása révén árfolyam nyereségre lehet szert tenni.
A részvény utáni jövedelem tehát az osztalék és az árfolyamnyereség.
231