Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 3. fejezet
egyik vagy a másik jószágkosár a hasznosabb számára, vagy esetleg bizonyos jószágkosarak
egyenértékűek.
A fogyasztói kosarak hasznosság szerinti sorba rendezése a preferenciarendezés.
A fogyasztó választását a fogyasztó ízlése, preferenciája határozza meg. A fogyasztó
vágyainak teljesülését azonban itt is korlátozza jövedelmének nagysága. A fogyasztói
választás meghatározásához az ordinális elmélet képviselői által alkalmazott technikai
eszközök: a közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes.
3.3.3. A preferenciarendezés alapelvei
A fogyasztó preferenciáinak vizsgálatához az absztrakció és modellkészítés módszerét hívjuk
segítségül. A modellben a fogyasztó fogyasztói kosarak, más kifejezéssel jószágkosarak közül
választ, jószágkosarakat rangsorol.
A modell feltételrendszere a következőkben foglalható össze.
• A fogyasztói választás célja a hasznosság, vagyis a szükségletkielégítés, a jólét
maximalizálása.
• Az összehasonlítás, a választás tárgya a piacon megtalálható jószágok, jószágcsoportok
különféle kombinációja. A fogyasztó tehát jószágkosarak közül választ.
• A fogyasztó teljes körűen informált. Az információk költségmentesek, és a fogyasztó
rendelkezésére állnak.
• A fogyasztó a választás során racionális és szuverén módon cselekszik. Döntéseiben
következetes, a legjobb eredmény elérésére törekszik, döntéseit szabad elhatározásból
hozza meg.
• A modell statikus, vagyis eltekintünk az időtényezőtől, feltételezzük, hogy a fogyasztó
azonnal reagál a változásokra.
• A modell homogén és folytonos, vagyis feltételezzük, hogy minden jószágfajta minden
egyes példánya azonos minőségű, és hogy minden jószág tökéletesen osztható.
A jószágkosár tartalmazhat mindössze egy, de elvileg több száz, ezer, végső soron minden
árut, azok valamely mennyiségeit. Elméletileg a jószágkosarak száma ily módon végtelennek
tekinthető. Végtelen jószágkosárra vonatkozó végtelen sok fogyasztói választás elemzése
természetesen nem lehetséges. Következtetéseink levonásához mi feltételezzük, hogy a
jószágkosarak száma kettő, az „A” és a „B” jószágkosár és ezek két jószág „X” és „Y”
különböző x és y mennyiségek tartalmazzák, jelölésük: A(x 1 ,y 1 ) és B(x 2 ,y 2 ).
Ha két jószágkosarat hasonlítunk össze, akkor különböző értékítéletek születhetnek. Ezeket az
értékítéleteket preferencia viszonyoknak, vagy relációknak nevezzük.
Két jószágkosár összehasonlításakor a következő relációk lehetségesek: szigorúan preferált,
gyengén preferált és közömbös.
Szigorúan preferált a két jószágkosár közötti viszony, ha az egyik kosár határozottan
hasznosabb, kívánatosabb a másiknál. Ez akkor egyértelmű, ha a kosár mindkét termékből
többet tartalmaz. Amennyiben „A” kosár szigorúan preferált „B” kosárral szemben, jelölése:
A(x1, y
1
) > B(x
2,
y
2
)
Gyengén preferált a két jószágkosár közötti viszony, ha az egyik kosár legalább olyan jó,
mint a másik. Amennyiben „A” kosár gyengén preferált, „B”-vel szemben, vagyis „A”
legalább olyan jó, mint „B”, jelölése:
84