Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Hiba! A hivatkozási forrás nem található.
A közömbösségi görbék:
• nem metszhetik egymást (3.7. ábra „a” része),
• negatív meredekségűek (3.7. ábra „b” része),
• konvexek (3.7. ábra „c” része),
• minél távolabb helyezkednek el az origótól annál preferáltabbak, magasabb
hasznossági szintet képviselnek (3.7. ábra „d” része).
Az, hogy nem metszhetik egymást, a tranzitivitás axiómájából következik.
A tranzitivitás követelménye szerint, ha A és C közömbös kombinációk, és A és B is azok,
akkor ebből az következik, hogy B és C is közömbösek. A közömbös kombinációkról pedig
tudjuk, hogy egy közömbösségi görbén helyezkednek el. Az ábrán pedig nem. A bizonyítás
alapján még azt is hozzátehetjük, hogy egy ponton csak egy közömbösségi görbe mehet
keresztül.
Q y
Q y
u 1
u 2
szigorúan preferált
kosarak
.
A
. .
B
C
u 1
u 2
. A
diszpreferált
terület
gyengén preferált
u
Q y
a)
nem metszhetik egymást
Q x
Q y
b)
negatív meredekségűek
Q x
D
.
.
A
u 1
c)
Q x
konvexek ,az átlag
preferáltabb a szélsőségeknél
.
F
u 2
u 2
d)
az origótól távolodva
a hasznosságszint nő
3.7. ábra Közömbösségi görbék jellemzői
A közömbösségi görbék negatív meredeksége a dominancia elvéből következik. Ennek
bizonyítására lapozzon vissza a 3.1. sz. táblázathoz. Látható, hogy az A ponttól jobbra és
felfelé eső területen, ahol legalább az egyik termékből több van a kosárban, minden
kombináció erősen preferált A-hoz képest. Balra és lefelé pedig mindegyik erősen
diszpreferált. A gyengén preferált kombinációk tehát csak az A-tól balra és felfelé, illetve
jobbra és lefelé elhelyezkedő területeken helyezkedhetnek el. A két számításba vehető terület
bármely pontját összekötő „A” ponton átmenő görbe negatív meredekségű.
u 3
u 1
Q x
89