Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

A termelési tényezők piaca
Ricardo elgondolása szerint a földjáradék, bár szorosan összefügg a föld termőképességével,
mégsem közvetlenül ennek, hanem az áralakulásnak a következménye. Ezért a földjáradék
nem oka, hanem következménye az áralakulásnak. Vagyis a gabonaár nem azért magas, mert
egyes földbirtokosok járadékot kapnak, hanem azért, mert kedvezőtlenebb körülmények
között termelő földeket is meg kell művelni, és a gabona áraknak ezek költségei szerint kell
alakulnia. A különbözeti földjáradék tehát nem alkatrésze az árnak, hanem annak
következménye, hogy az árat a még megművelt legrosszabb minőségű föld termelési költségei
határozzák meg.
Ricardo még Malthus népesedési elmélete alapján úgy gondolta, hogy a különbözeti járadék
növekvő irányzatú, mivel a lakosság növekedése egyre rosszabb minőségű földek művelésbe
vonását kényszeríti ki. A gyakorlat ezen elgondolás ellenkezőjét igazolta.
A különbözeti járadék a belterjesség fokozásával a technika, technológia, a közlekedés
fejlődésével lassú csökkenő tendenciát mutat.
5.6.3.2. Az abszolút földjáradék
Ricardo nem adta meg a földjáradék teljes magyarázatát, annak ellenére, hogy a különbözeti
járadékra vonatkozó elmélete megdönthetetlen. Say nevéhez fűződik az a felismerés, hogy a
különbözeti járadék csak egyik formája a földjáradéknak. Van abszolút járadék is, melyet
minden gazdaságilag használható föld tulajdonosa élvez, ha földjét használatra engedi át
másnak.
Az abszolút földjáradék oka az, hogy a föld korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre, nem
szaporítható, ami sajátos monopolhelyzetbe hozza tulajdonosát.
Mint csak korlátolt mennyiségben rendelkezésre álló termelőeszközzel, a földdel is
gazdálkodnunk kell. Annak, aki másnak a földjét bérbe veszi, a föld használatáért (határföldért
is) árat kell fizetnie. Ezzel a földtulajdonos olyan jövedelemhez jut, ami egyszerűen a
földtulajdon következménye. Ennek a jövedelemnek, már nem a termelésben élvezett előny a
forrása, mint a különbözeti járadéknak, hanem a földtulajdon. Ezért ezt a jövedelmet, mely
igazi tiszta tulajdoni járadék, abszolút földjáradéknak nevezzük.
Az abszolút földjáradék léte megkérdőjelezi a mezőgazdasági termékek ára és a földjáradék
kapcsolatára vonatkozó Ricardói elképzeléseket. A haszonbért ugyanis a bérlőnek éppen úgy
be kell számítania a költségeibe, mint ahogy beszámítja azt, amit a munkásainak fizet, vagy
amit egyéb termelőeszközökre költ. Bérleti rendszer esetén tehát az ármeghatározó
határföldön is növekszik a költség, amit az árban szükségszerűen érvényesíteni kell. Ez alól
csak ott lehet kivétel, ahol a tulajdonos maga műveli a földet, de ez sem igazi, mert bár
magának nem fizet haszonbért (mint, ahogy nem fizet munkabért sem), árának
megállapításánál mégis figyelemmel kell lennie ezekre. Ez ugyan nem jár pénzkiadással, de
mint értékes jószág felhasználása, valódi költség.
A földjáradék, mint költségtényező, nemcsak a földtulajdonosok jövedelmének
meghatározója, hanem az élelmiszerárakkal való kapcsolata révén a reáljövedelem alakító
tényezője is.
A földjáradékról tanultak összefoglalásaként tekintse át az alábbi sémát:
243