Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Mikroökonómia 3. fejezet<br />
3.4.táblázat: Alternatív fogyasztói kosarak<br />
Fogyasztói kosár Élelmiszer (egység) Ruházat (egység)<br />
A 20 30<br />
B 10 55<br />
C 40 20<br />
D 30 45<br />
E 10 20<br />
F 6 60<br />
Ábrázoljuk a fenti alternatív fogyasztói kosarakat egy koordináta rendszerben! Az x tengelyre<br />
vegyük fel az élelmiszervásárlás egységeit, az y tengelyre pedig a ruházati cikk egységeket. A<br />
koordináta rendszerünk most a választás terét mutatja. Minden egyes pontja a két termék<br />
valamilyen kombinációját jelképezi. A kombinációk összességét fogyasztói térnek nevezzük.<br />
A fogyasztói tér tartalmazza a két termék különféle kombinációinak azt a halmazát, amelyből<br />
a fogyasztó elvileg választhat, közöttük azt a hat jószágkosarat is, amit a táblázatban<br />
szerepeltetünk. Jelöljük az így kapott térben (terméktér, vagy fogyasztói tér) a nevesített<br />
jószágkosarak mértani helyét, és próbáljuk meghatározni az egyes kosarak közötti<br />
viszonyokat!<br />
Q y<br />
3.4. ábra A fogyasztó értékítélete<br />
ruházat mennyisége<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
.<br />
.F<br />
B<br />
.E<br />
diszpreferált<br />
terület<br />
.<br />
„A”-hoz képest szigorúan<br />
preferált terület<br />
A<br />
.D<br />
.<br />
10 20 30 40 50 60 Q x<br />
élelmiszer mennyisége<br />
C<br />
<br />
☺<br />
Határozza meg a jószágkosarak egymáshoz való viszonyát. Jelölje a relációkat!<br />
(A…E, A…B, A…D, F…B, F…E, E…C, A…C)<br />
Remélem Ön is úgy gondolta, hogy vannak egyértelműen meghatározható preferenciák,<br />
amelyek a dominancia elvéből adódnak, pl. AE, B>E. Néhány kosárral azonban<br />
gondunk van. Például „F” viszonyáról egyik kosárral való összevetésben sem tudunk semmit<br />
mondani, mert ebben az egyik termékből kevesebb, a másik termékből pedig bármelyik<br />
kosárnál lényegesen több van. Az eddigi információk alapján ugyan-csak nem tudjuk<br />
meghatározni „A”, „B”, „C” és „F” jószágkosarak egymáshoz való viszonyát.<br />
A további információ már az adott fogyasztó egyéni szükségleteitől, preferenciáitól függ.<br />
Tegyük fel, hogy a konkrét fogyasztónk, akinek választását vizsgáljuk, Közgazdász Tóbiás.<br />
Ha feltételezzük, hogy a fogyasztónknak a „B” kosár legalább olyan jó mint „A” és mint „C”,<br />
akkor az e pontokat összekötő görbe további két részre osztja a fogyasztási térben lévő<br />
kosarakat. A görbén elhelyezkedő és a fölötte elhelyezkedő kosarak legalább olyan jók, mint<br />
86