Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Hiba! A hivatkozási forrás nem található.
„A”, vagyis gyengén preferáltak. Ezek közül a kosarak közül, amelyek a görbén helyezkednek
el, „B” és „C” esetében a viszony fordítva is igaz. Nem csak „B” és „C” legalább olyan jó
mint „A”, hanem „A” is legalább olyan jó mint „B” és „C”. Vagyis ezek a jószágkosarak a
fogyasztó számára közömbösek.
Az azonos hasznosságot képviselő kosarakat jelölő pontokat összekötő görbe neve:
közömbösségi görbe.
A görbe alatt elhelyezkedő kosarak diszpreferáltak, így „F” is! Ezt mutatja a 3.5 ábra. (Ne
feledjük, hogy ez csak Tóbiás értékítélete szerint van így! Elképzelhető, hogy csoporttársa
Zsófi, aki szeret divatosan öltözködni, és egyébként is fogyókúrázik, más véleményen lenne.)
A fogyasztói térben a fogyasztó számára azonos szükséglet kielégítést jelentő, tehát
közömbös jószágkombinációkat összekötő görbe neve: közömbösségi görbe.
Q y
60
50
40
30
20
10
F.
.
B
.
A
.E
diszpreferált
terület
a) preferált reláció
A-hoz képest preferált
terület
.D
.
C
ruházat
Q y
60
50
40
30
20
10
.
b) közömbös relációk-
Tóbiás közömbösségi görbéje
B
.
A
.
C
10 20 30 40 50
élelmiszer
Q x
60 10 20 30 40 50 60
élelmiszer
3.5. ábra Fogyasztói kosarak és a fogyasztó érték ítélete
Q x
Közömbösségi görbe a fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló
jószágkosarak (termékkombinációk) mértani helye a fogyasztói térben.
A közömbösségi görbék hasznossági szinteket reprezentálnak, jelölésükre az U betűt
használjuk (Utility - Hasznosság).
A fogyasztási térben természetesen nemcsak egy közömbösségi görbe rajzolható, hanem
nagyon sok. A különböző szükségletkielégítési szinteket jelentő közömbösségi görbék
rendszerét közömbösségi térképnek nevezzük (3.6. ábra).
A közömbösségi térképen elhelyezkedő közömbösségi görbék - mint a térképek szintvonalai a
magasságot - mutatják a szükségletkielégítés különböző szintjeit. Az origótól távolodva az
egyes görbék egyre magasabb hasznosságot képviselnek, amit emelkedő sorrendű
indexeléssel érzékeltetünk. Ne feledjük, hogy az ordinális hasznosság elmélet csak sorrendet
állít, de nem mondja meg, hogy egyik kosár mennyivel jobb vagy rosszabb a másiknál. A
közömbösségi görbék közötti távolság tehát nem értelmezhető a hasznosság nagyságának
abszolút különbségeként. A 3.6 ábrán látható közömbösségi térkép alapján tehát csak azt
tudjuk, hogy U 3 >U 2 és U 2 >U 1, de azt nem, hogy mennyivel.
87