25.10.2014 Views

Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Mikroökonómia 6. fejezet<br />

Coase állításának bizonyítására nézzünk egy példát! (Kerekes S.-Szlávik J.: A<br />

környezeti menedzsment közgazdasági eszközei, 83. oldal alapján.)<br />

Egy folyó mellé egy fafeldolgozó üzem települt, amelyik a fát a folyón úsztatva kapja<br />

a közeli erdőgazdaságtól. A fát a gombafertőzések ellen egy higanyvegyülettel<br />

történő impregnálással védik, az impregnálószer egy része úsztatás közben<br />

beleoldódik a folyóba. A folyó később egy tóba torkollik, aminek a partján egy<br />

szálloda üzemel, amelynek vendégeit elsősorban a folyó és a tó kedvező horgászati<br />

adottságai vonzzák. Természetesen a horgászokat aggasztja a dolog és már több<br />

törzsvendég elpártolt.<br />

Mi a Coase féle megoldás?<br />

• Először tételezzük fel, hogy a fafeldolgozó csupán a rendelkezési jogot bérli és a<br />

fafeldolgozó éppen a szállodás tulajdona.<br />

Ekkor a szállodás megakadályozhatja a szennyezést, hiszen ő a tulajdonos. Mivel<br />

azonban a fafeldolgozó üzem haszna egy bizonyos termelési mennyiségig és az ezzel<br />

együttjáró szennyezési szintig meghaladja a szállodabevétel kiesését, a fafeldolgozó<br />

megtérítheti a kiesést és folytathatja a tevékenységet.<br />

<br />

☺<br />

A tanult összefüggések alapján határozza meg, meddig van lehetőség ezen megoldás<br />

fenntartására!<br />

Ez a helyzet mindaddig fennállhat, amíg a fafeldolgozó tiszta határhaszna nagyobb,<br />

mint a szálloda externális határköltsége.<br />

• Mi a helyzet, ha a szállodás nem tulajdonosa a fafeldolgozó üzemnek, és a<br />

szennyező egyúttal tulajdonos is?<br />

Ekkor a szálloda nem tilthatja meg a szennyezést és mivel kikötés, hogy az állam<br />

nem avatkozik be, a fafeldolgozónak úgymond joga van szennyezni. Ez esetben a<br />

fafeldolgozó a maximális profit megszerzésére törekszik, ami a szállodának igen nagy<br />

kárt okozna. A szállodás kára messze meghaladja a fafeldolgozónak a termelés<br />

növekedéséből származó hasznát!<br />

Ez esetben logikus, hogy a károsult fizet azért, hogy a kára csökkenjen.<br />

<br />

☺<br />

Az előző eset logikája alapján döntse el, meddig éri ez meg a szállodásnak ?<br />

........................................................................................................................<br />

Ez mindaddig megéri neki, amíg a szennyezésből származó externális kára<br />

meghaladja a fafeldolgozó tiszta határhasznát.<br />

A Coase tételből levonható tanulságok:<br />

• Az externáliák kezelése bizonyos esetekben állami beavatkozás nélkül is<br />

megoldható.<br />

• A szennyeződés ugyanolyan mértékű csökkentése érdekében nem mindig a<br />

szennyezőre kell kivetni az adót, esetenként a károsultnak kell fizetni a<br />

szennyezőnek azért, hogy csökkentse emisszióját.<br />

• Ha valamely dolog tulajdonjoga nem tisztázott, az olyanná válik, mint a "Csáki<br />

szalmája". Mindenki viszi, hordja, senki sem törődik vele igazán.<br />

264

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!