Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Általános egyensúly, piaci elégtelenség
folyóvízbe engedi! Közel hozzá, folyásirányban működik egy élelmiszeripari üzem, amely a
folyóvizet inputként használja. A környéken mezőgazdasági termelés folyik, ahol a
folyóvízzel öntöznek. A vegyi üzem termelésének növekedésével fokozódik a víz
szennyezettsége. Emiatt a konzervgyár nagy teljesítményű és költséges víztisztító berendezés
alkalmazására kényszerül. Egyidejűleg a mezőgazdasági termelésben locsolásra felhasznált
víz rontja a talajminőséget, de károsíthatja a növények minőségét is.
Ha az 1. modulban ismertetettek szerint felrajzolnánk az egyéni és az externális hatásokat is
figyelembevevő társadalmi határhasznokat és költségeket, láthatnánk, hogy azok eltérnek
egymástól. A piaci optimum nem egyenlő a társadalmi optimummal. Ez azt jelenti, hogy ha
egy gazdaságban externhatás létezik, a kompetitív piaci optimum nem lehet Pareto-hatékony.
A jóléti közgazdaságtan a hatékonyságveszteséget (jóléti veszteséget) az externáliák
internalizálásával (a külső hatások belsővé tételével, piacosításával) kívánja megszüntetni.
Ennek lényege, hogy az externális hasznokat és költségeket úgymond "megcímkézik", azaz
megjelölik az externhatás forrását és mértékét. Így elérhető, hogy minden haszon a
finanszírozójánál realizálódjon, illetve minden költséget az okozója megtérítsen.
Az elméletileg egyszerűnek tűnő tétel gyakorlati megvalósítása azonban, legtöbbször
komoly nehézségekbe ütközik, ezek közül kiemelünk néhányat:
• rendkívül sok eset internalizálását kellene megoldani
• a résztvevők gyakran vitatják az externália tényét és irányát
• gondot okoz az externhatás értékelése, számszerűsítése
• problémás az érintettek körének meghatározása.
Pigou elképzelése szerint az externális hatások internalizálását (a "címkézést") az állam
gazdasági beavatkozásával kell megoldani a következők szerint:
• a negatív externális hatások forrástevékenységének megadóztatásával
• a pozitív externális hatásokat okozó tevékenységek támogatásával.
Fontos tudnunk, hogy a jóléti iskola nem megszüntetni, hanem optimális szintre akarta
csökkenteni az externhatásokat. Az externhatások optimális szintjének meghatározására -
csakúgy, mint a közjavak optimális nagyságának meghatározására – széles körben alkalmazott
az ún. költség-haszon elemzés.
6.3.2.2 A jogi-közgazdasági iskola felfogása az externáliákról
A jogi iskola felfogása szerint az externális hatások létezésének oka a gazdálkodásba
bevont javak egy részénél (pl. a víz, levegő, stb.) a tulajdonjogok tisztázatlansága.
A jogi iskola felfogásának alapját jól ismert képviselőjük, R. Coase elmélete adja. Nézete
szerint a tulajdonjogok egyértelmű tisztázásával, kiterjesztésével és társadalmi
elfogadtatásával az externáliák és az ebből adódó problémák a kormányzat beavatkozása
nélkül megszüntethetők.
Álláspontjuk szerint az externhatással működő piacok résztvevői hosszabb időszak alatt
szerzett tapasztalataik alapján felismerik, kifejezik és a szerződésekbe bevonják az externális
hatásokat. Ennek feltétele a tulajdonjogok mindenre kiterjedő, világos és tartósan érvényben
maradó meghatározása. Így a kormányzat beavatkozása nélkül, tárgyalásos, szerződéses
formában, az érintett felek maguk szüntetnék meg az externáliák miatt keletkező jóléti
veszteséget. Coase tétele szerint a társadalmi optimum elérése -bizonyos körülmények között
- független attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal.
263