Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 6. fejezet
ösztöndíjából nem futja megvásárolni kedvenceinek darabjait. Ízlése pontosan megegyezik
szomszédjáéval. Így az általunk negatív externáliaként emlegetett eset Ön számára pozitív
externáliaként jelentkezik. Példánk rámutat arra, hogy a fogyasztói tevékenységek és a
hozzájuk kapcsolódó hatások megítélésében sok a szubjektív elem.
A fogyasztói externáliák minősítése gyakran szubjektív.
Gyakran találkozhatunk olyan esetekkel, amikor az adott tevékenység pozitív és negatív
hatással is jár. Sajátos példaként említhetők az infrastrukturális fejlesztések.
Például egy autópálya építése hozzájárulhat a környék gazdasági fejlődéséhez,
ugyanakkor leértékeli a közeli lakóépületeket a zaj és légszennyezés miatt.
A különböző közgazdasági irányzatok eltérő módon értelmezik a külső gazdasági hatásokat, s
kezelésükre, megszüntetésükre más-más eljárásokat ajánlanak. Az alábbiakban két
közgazdasági iskola értékelését mutatjuk be.
6.3.2 Közgazdasági iskolák nézetei az externáliákról
6.3.2.1 A jóléti közgazdasági iskola felfogása
A jóléti közgazdaságtan megközelítésének lényege, hogy az externáliák a társadalmi
hatékonyságot rontják, jóléti veszteséget okoznak: hiszen létükből adódóan az egyéni és
társadalmi hasznok és költségek között különbség keletkezik.
Az eltérés okait A.C. Pigou, angol közgazdász tárta fel, részletesen javaslatot téve a kezelésük
módjára is.
Pigou alábbi gondolatai mindmáig alapul szolgálnak a jóléti iskola externália fogalmának
meghatározásához:
"egy személy, nevezzük "A"-nak bizonyos szolgáltatást nyújt "B"-nek, amiért "A" megkapja a
fizetséget. Ennek során azonban akaratlanul hasznos vagy káros szolgáltatást nyújt egy
harmadik személynek is ("C"-nek) oly módon, hogy a haszon az azt élvezővel nem fizettethető
meg, míg a kártérítés a károsult számára nem kényszeríthető ki."
(Pigou: The Economics of Welfare, McGraw-Hill Book Company, New York 1920.)
Pigou klasszikus megfogalmazásából az externália lényegére vonatkozóan az alábbi
következtetések vonhatók le:
• A piaci tranzakció két szereplője "A" és "B" között kialakuló adásvételi kapcsolat
kétirányú, a szolgáltatást ellentételezés kíséri. A folyamat a piacon zajlik, önálló piaci
tranzakciót képvisel.
• A tranzakción kívülálló "C" szereplőre is hat az ügylet, az externális hatás kedvező
vagy kedvezőtlen jellegétől függően többletköltségek vagy többlethaszon formájában.
"C" szereplő ugyanakkor nem kerül pénzügyi kapcsolatba a tranzakció résztvevőivel,
kapcsolódása egyirányú.
• A tranzakció szereplői kizárólag az adásvételben rejlő hasznosságok és költségek
realizálásában érdekeltek, az externhatás szándékaitól független, akaratlan jelenség.
• Az externhatások jóléti veszteséget okoznak a társadalomnak.
A negatív externáliák esetében ezt a következő példa szemlélteti. Képzeljünk el egy vegyi
üzemet, amely a termelés során keletkező szennyezőanyag egy részét az üzem melletti
262