Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

A termelési tényezők piaca
bérkülönbségeknek azonban itt azt az áldozatot is kompenzálnia kell, amelyet a magasabb
iskolai végzettség követel (iskoláztatás költsége, a tanulmányok idejére kieső jövedelem,
stb.). A tanulmányokba való idő és pénzbefektetést nevezik humántőke befektetésnek.
• A bérkülönbségek vonatkozásában, ha viszonylag kevesen vannak is, szólnunk kell a
kivételes tehetségek munkabérében jelentkező járadék elemről, amely a rendkívül
kiemelkedő (csillagászati összegeket elérő) jövedelmüket okozza. A közgazdászok az
ilyen béreknek a más foglalkozási ágakban megszerezhető legjobb jövedelem feletti
többletét tiszta gazdasági járadéknak nevezik. A tiszta gazdasági járadék azzal van
összefüggésben, hogy a nagyon tehetséges, kivételes képességű emberek munkakínálata
teljesen rugalmatlan.
Eddig a bérkülönbségek magyarázatánál a munkatermelékenység és kompenzáció hatására
helyeztük a hangsúlyt. A bérkülönbségek legfontosabb okai azonban magában a munkapiac
sajátosságában keresendők.
A munka kínálata nem egyetlen termelési tényező, hanem különböző minőségű munkafajták
kínálata, és ez igaz a keresletre is. A különböző minőségű munkafajták között a verseny csak
részleges, hiszen rövidtávon nem, vagy nem tökéletes helyettesítői egymásnak. (Például a
matematikus és az orvos nem versenyző csoport, mert az egyik szakma tagjainak nehéz és
költséges átlépniük a másik piacra).
A bérkülönbségek létezésének a piac egymással nem versenyző csoportokra tagolódása az
egyik jelentős tényezője.
Természetesen hosszú távon jelentős bérkülönbség esetén, a munkavállalók átmehetnek egyik
kategóriából a másikba, és bár ezek az erők lassan lépnek működésbe, hatásukra a bér
bizonyos növekedést mutat.
A munkapiac egyensúlyáról akkor beszélhetünk, ha nem mutatkozik tendencia a
bérkülönbségek bővülésére, vagy szűkülésére. Ilyenkor feltételezhető, hogy az egyes munka
kategóriák összkereslete megegyezik kínálatukkal.
Hasonló bérkülönbségeket okoz a munkaerő területi immobilitása is. Ekkor a lakóhelyhez
kötöttség a korlátozó tényező.
A bérkülönbségeknek az eddigi jórészt közgazdasági okai mellett vannak a társadalmi
felfogás fejlődésében, a politikai rendszerben gyökerező okai is. Ilyenekre vezethetők vissza
például a fehérek, feketék vagy a nők és férfiak között máig meglévő különbségek.
Ha a jövedelemkülönbség pusztán egy lényegtelen személyes tulajdonságból - például a faji, a
nemi vagy a vallási hovatartozásból ered - akkor ezt diszkriminációnak nevezzük.
A munkabér a munka ára, a modern gazdaságokban pénzbeli jövedelemként jelenik meg.
Ez a pénzbér, vagy nominálbér, amit általában 1 órára jutó nagyságával szoktunk kifejezni, de
beszélünk heti vagy havi bérről is. Ennek vásárlóértéke, mint ahogy azt már az előző
modulban megtanulta, a reálbér.
Korábbi tanulmányainkból ismert, hogy bármely termék egyensúlyi árát a termék keresleti és
kínálati görbéjének metszéspontja adja. Így van ez a munkabérnél is. Az üzleti szervezetek
keresletének összegzéseként kapjuk az ágazati, illetve összpiaci keresletet, a sok-sok egyéni
munkavállaló munkakínálatának összevonása pedig az összpiaci munkakínálatot adja.
A munkakeresleti és kínálati görbe metszéspontjának megfelelő bér az egyensúlyi bér.
221