Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 2. fejezet
2.4. A kereslet- kínálat elemzés dinamizálása
A marshall-i kereslet-kínálat elemzés statikus elemzés, nem számol az idővel, feltételezi, hogy ha a kereslet,
kínálat és az ár bármelyike változik, a többi erre azonnal, időbeli késedelem nélkül reagál. A dinamikus
vizsgálatok, amelyek különösen a nagy gazdasági válságok hatására fejlődtek ki, már arra is kíváncsiak, hogy ha
egyszer a piaci egyensúly megbomlik, miként áll helyre. A kereslet-kínálat elemzés dinamikusan változó helyzet
vizsgálatára alkalmazott egyik módszere a „pókháló elmélet”.
A pókháló elmélet abból indul ki, hogy a kereslet-kínálat eltérésekor az egyensúly csak akkor állna közvetlenül
helyre, ha a termelők ismernék az egyensúlyi árat, és ennek függvényében döntenének, mennyit termeljenek. A
termelők azonban csak a termelési döntésük meghozatalakor érvényes árat ismerik és feltételezik, hogy a termék
elkészültekor ugyanez az ár lesz a piacon. A kompetitív piacon a sok független termelő nagyjából azonos módon
gondolkodik. Ez elsősorban akkor okoz problémát, ha a termelési időszak hosszú, vagyis jelentős időbeli
eltolódás van a termelési döntés meghozatala és a termék elkészülte, piacra vitele között. Ilyen a mezőgazdasági
termékek jelentős hányada. Gondolja csak meg, mennyi idő telik el a szőlőültetvény telepítése és a bor piacra
vitele között!
Ha egy termék esetében a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat (pl. a sertés piaca), a termelők egy adott q 1
mennyiséget visznek a piacra, amely a feltételezett és a 2.13. ábra „a” részén ábrázolt keresleti függvény
alapján az egyensúlyinál nagyobb mennyiség (az „A” betűvel jelölt kiinduló pont). Ezt a mennyiséget csak p 1 , az
egyensúlyi árnál alacsonyabb áron tudják értékesíteni. A termelők most döntésüket ennek az egyensúlyinál
kisebb árnak az alapján hozzák meg, és csökkentik a termelést. Így a következő időszakban, amikor ezt piacra
viszik, a piacon hiány mutatkozik, vagyis a megtermelt mennyiséget az egyensúlyinál magasabb áron tudják
eladni. A magasabb ár arra ösztönzi őket, hogy növeljék a termelést. Mivel azonban az egyensúlyi árat továbbra
sem ismerik, a magas ár alapján túlkínálat alakul ki és a folyamat folytatódik. A másik esetben a kínálat a
rugalmasabb (az ábra „b" része). A kérdés az, hogy a végeredmény az egyensúly felé viszi–e a piacot. A választ
próbáljuk meg megfogalmazni az ábrák segítségével!
P
d
A
P
d
A
P 1
s
Q 1
Q
P 1
a. Összetartó pókháló b. Széttartó pókháló
s
Q 1
Q
2.13. ábra A késedelmes alkalmazkodás-pókháló tétel
Azt tapasztaljuk, hogy az egyensúly viszonylag egyszerűen helyreáll, amikor a kereslet rugalmasabb, mint a
kínálat. Ilyenkor a pókháló összetart. Fordított esetben, ha a kínálat a rugalmasabb, a piaci automatizmus nem
eredményezi közvetlenül az egyensúly kialakulását, ilyenkor a pókháló széttartó.
A pókháló tétel nemcsak a keresleti és kínálati görbén való elmozdulás által beindított piaci reakciók vizsgálatára
alkalmas. Samuelson a kereslet és kínálat változásának vizsgálata során hívta fel a figyelmet arra, hogy a
statikus és dinamikus elemzések eredményei eltérnek egymástól. Ha például az egyensúly azért változik meg,
mert megváltozik a fogyasztók ízlése, ami a keresleti görbe eltolódását jelenti, a statikus elemzés szerint új
egyensúlyi helyzet alakul ki. A dinamikus elemzés viszont felhívja a figyelmet arra, hogy a kereslet és kínálat
rugalmasságának egymáshoz való viszonyától függően a piaci mechanizmus működése nem biztos, hogy az
egyensúly felé tereli a piacot. Ilyenkor valamiféle külső beavatkozásra van szükség, például állami intervencióra,
vagy információs központra, de a határidős termék piac, az árutőzsde is segítheti az egyensúly elérését.
60