Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Hiba! A hivatkozási forrás nem található.<br />
3. A TERMÉKPIAC KERESLETI OLDALA - A FOGYASZTÓI<br />
MAGATARTÁS<br />
Ebben a fejezetben a fogyasztói döntés alapvető kérdéseivel foglalkozunk.<br />
Áttekintjük a fogyasztó magatartásának fő összetevőit, a döntést meghatározó<br />
tényezőket. A fogyasztó vásárlásainál mindig abból indul ki, hogy szeretné<br />
szükségleteit a lehető legteljesebben kielégíteni. A piacon általában meg is találja a<br />
javakat, amelyek tulajdonságaikkal képesek szükségletét kielégíteni, de rendszerint<br />
korlátokba is ütközik. A korlátok abból adódnak, hogy a piaci javaknak ára van, az ő<br />
jövedelme pedig nem korlátlan. Mérlegelnie, választania kell! A fejezetben ennek a<br />
választásnak a modellezési lehetőségeivel és eredményével ismerkedünk meg. A<br />
fejezet végén levezetjük a fogyasztók egyéni keresleti függvényét, amelyek<br />
összegzéseként megkapjuk a piaci keresleti függvényt. Választ adunk arra a<br />
kérdésre, hogy miként változik egy termék piaci kereslete az ár- és jövedelemváltozás<br />
hatására, figyelembe véve, hogy a fogyasztó nem egy terméket, hanem egy<br />
egész termékhalmazt fogyaszt. Ennek révén akarja jólétét maximalizálni.<br />
A fejezet feldolgozása után Ön képes lesz:<br />
• értelmezni a fogyasztói magatartás alapvető motivációit<br />
• megkülönböztetni a kardinális és az ordinális felfogás eltéréseit<br />
• megérteni a határhaszon elmélet lényegét<br />
• megérteni a preferenciarendezés lényegét, összefüggéseit<br />
• értelmezni a közömbösségi görbét és a költségvetési egyenest<br />
• megérteni az optimális fogyasztói választás kritériumait<br />
• megkülönböztetni az ár- és a jövedelem változás hatását az optimumra<br />
• képes lesz levezetni az egyéni keresleti függvényt és az Engel-görbét.<br />
3.1. A termékpiac keresleti oldala<br />
Amint azt az előző fejezetben tanultak alapján tudjuk, a piacon különféle termékeket,<br />
szolgáltatásokat adnak-vesznek. Ezek egy része további feldolgozást igényel, s a piacról újra a<br />
termelésbe kerül. Másik része ugyan alkalmas fogyasztásra, de aki megvette, nem<br />
fogyasztásra, hanem további - későbbi időpontban vagy másik piacon történő - eladásra<br />
szerezte meg. Ezek a termékek, megjelenési formájuktól függetlenül termelési tényezők,<br />
tőkejavak, és nem részei a termékpiaci tranzakcióknak, velük egy későbbi fejezetben<br />
foglalkozunk. Mikroökonómiai értelemben termékpiacon a végső fogyasztásra kerülő<br />
javak, vagyis a fogyasztási cikkek piacát értjük. Azt, hogy egy termék fogyasztási cikk<br />
vagy termelési tényező (tőke), az dönti el, hogy mi a szerepe a gazdasági folyamatban.<br />
Megtanulta, hogy a piaci kereslet az egyéni keresletek összessége, a piaci kínálatot pedig a<br />
piacon megjelenő összes vállalat kínálatának összegzésével kapjuk. Ahhoz, hogy többet<br />
megtudjunk a piaci keresletről és kínálatról, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen tényezők<br />
befolyásolják a fogyasztókat, illetve a termelőket piaci döntéseik meghozatalában.<br />
Vizsgálatunkat az egyéni keresletet alakító fogyasztói magatartással kezdjük. Ennek oka,<br />
hogy a piacon nem a termelő az úr, hanem a fogyasztó. Nem a termelő határozza meg a<br />
fogyasztást, hanem a fogyasztó a termelést. („A fogyasztó a király!” - hangoztatják gyakran a<br />
marketinges szakemberek.) Gyakran nem termelni nehéz, hanem eladni, elfogadtatni a<br />
vevővel, hogy neki éppen arra a termékre van szüksége, és arra kell, hogy költse a pénzét, és<br />
nem valami másra.<br />
71