Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 3. fejezet
Két termék között a fogyasztásban a következő viszonyok lehetnek:
• egymást tökéletesen helyettesítő,
• egymást tökéletesen kiegészítő,
• semleges.
Szélsőséges esetben az egymást tökéletesen helyettesítő jószágok egy-egy egysége teljes
mértékben képes helyettesíteni a másikat, akár olyan mértékben is, hogy a másikból 0 is lehet
a fogyasztás. Egyéni ízléstől függ természetesen ez is, de ilyen lehet a vaj és a margarin, a
kifli és a zsemle, a sör és a bor, a kék és a zöld golyóstoll stb. Az ilyen termékpárok
közömbösségi térképét a 3.9. ábra „a” része mutatja.
Q y
Q y
Q y
zsemle
jobb cipő
u 3
u 2
üzemanyag
u 3
u 2
u 1
u 1
u 3
u 2
u 1
kifli Q x
bal cipő Q x
napernyő
a)
b)
c)
tökéletesen helyettesítő tökéletesen kiegészítő tökéletesen semleges
3.9. ábra Egymással különleges viszonyban álló javak közömbösségi térképei
Az egymást tökéletesen kiegészítő termékeket csak egy meghatározott arányban együtt
lehet használni. Bármelyik növelése önmagában nem eredményez magasabb szintű szükséglet
kielégítést, közömbösségi térképük a 3.9. ábra „b” részén látható.
A semleges, vagyis az adott szükséglet kielégítés szempontjából közömbös termékek azok,
amelyek közül az egyiknek nincs hatása a szükséglet kielégítésre. Akár nő, akár csökken a
mennyisége, nem változtat a fogyasztó helyzetén. Csak a másik termék mennyisége, növelése
vagy csökkentése jelent számára változást (3.9. ábra „c” része). Ha valaki autóval utazik, cél
tehát a minél több kilométer megtétele, akkor az üzemanyag és a napernyő egymással
tökéletesen semleges viszonyban van.
Ahhoz, hogy az autós a lehető legmesszebbre jusson, minél több üzemanyagra van szüksége.
Tehát ennek növelése jelent egyre magasabb hasznosságot. Ebből a szempontból a 0 napernyő
éppúgy közömbös, mint a tíz.
3.3.4. A költségvetési egyenes
A fogyasztói döntés vizsgálata során eddig viszonylag sokat tudtunk meg a fogyasztó
preferenciáiról. Arra is választ kell találnunk, hogy milyen alapon választ az azonos
közömbösségi görbén elhelyezkedő jószágkombinációk közül, és hogy mi dönti el azt, hogy
egyáltalán melyik közömbösségi görbéről választhat.
Tudjuk, hogy a fogyasztók lehetőségei korlátozottak. Korlát abból adódik, hogy a piacon a
jószágoknak ára van, a fogyasztónak pedig meghatározott nagyságú jövedelme. E kettő
együtt határolja be az elérhető, megvásárolható jószágkombinációk halmazát.
Q x
92