Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Általános egyensúly, piaci elégtelenség
számára: ha nem tartják be a pontos előírásokat, biztosan számíthatnak a jogi,
adminisztratív szankciókra.
• A hetvenes évek közepétől kezdve mindinkább közvetett (gazdasági)
eszközökkel kombinálják a jogi eszközrendszert, annak hiányosságai, kudarcai
miatt. A közgazdasági eszközök (környezetpolitikai díjak, adók, pénzügyi
támogatások, letéti rendszerek, stb.) az érintettek magatartását gazdasági
érdekeiken keresztül környezetbarát irányban befolyásolják, meghagyván az
előnyök és hátrányok, költségek és hasznok mérlegelésének, majd az önálló
döntésnek a lehetőségét.
Vannak olyan eszközök is, amelyek a fenti két csoport egyikébe sem sorolhatók, ide
tartoznak például a tárgyalásos módszerek és bizonyos intézményi feltételek, de komoly
jelentőséget kap az erkölcsi ráhatás is. A nagyvállalatok életében a környezetbarát termékek
előállítása a marketing egyik eszközévé is vált.
Egy ország gazdasági-társadalmi feltételei szabják meg, hogy az eszközök színes
választékából melyek szolgálják leginkább egy koherens gazdaság-, és környezetvédelmi
politika céljait.
Az előzőekben felsoroltuk a környezetszennyezés megakadályozását célzó fontosabb
eszközöket! Bizonyára saját környezetében is találkozik ezekkel a problémákkal. Soroljon fel
ilyeneket a megoldás használt és lehetséges eszközeivel együtt! Megoldható-e minden kérdés
helyi szinten? Soroljon fel olyan kérdéseket is, amelyek megoldására szélesebb összefogás
szükséges!
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
A környezetszennyezés globális probléma, ma számos nemzetközi szervezet, kormányszintű
megállapodások és ún. NGOs (Non Government Organizations, nem állami szervezetek)
foglalkoznak a kérdéssel. A környezetszennyezés szoros korrelációt mutat a gazdasági
növekedéssel, fejlődéssel. Megfogalmazásra került a fenntartható fejlődés koncepciója,
amelyet először az ENSZ Közgyűlés felkérésére a norvég Brudtland Bizottság fogalmazott
meg, mint a jövő fejlődésével kapcsolatos követelményeket.
A jólismert Brundtland Bizottság (1987) a következő definíciót fogalmazta meg: “a
fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely a jelen igényeit úgy elégíti ki, hogy a jövő
generáció igényeinek teljesíthetőségét nem csökkenti. Röviden a fenntartható fejlődés a
változásnak olyan folyamata, ahol az erőforrások kihasználása, a beruházások iránya,
a technológiai fejlődés iránya és az intézményi változások mind-mind harmóniában
állnak egymással.”
Ez a típusú fejlődési alternatíva napirendre került a Riói Konferencián, és az ENSZ
számos más szervezetének rendezvényén. Leggyorsabban a FAO reagált a
fenntartható fejlődés kihívására, alkalmazva annak alapelveit a mezőgazdaságban.
Magyarországon a szemlélet hivatalosan az 1995. május 30-án, a Parlament által
elfogadott, "A környezet védelméről" szóló törvényben testesült meg.
Fejezzük be modulunkat Konrad Lorenz: "A civilizált emberiség nyolc halálos bűne"
(Budapest Ikva-Számalk, 1988.) című művének idézetével, hogy ez termelési tevékenységünk
és fogyasztásunk során is figyelmeztessen bennünket a környezet megóvására.
" Amikor a civilizált emberiség az őt körülvevő és éltető élőtermészetet elvakult s vandál
módon pusztítja, ökológiai összeomlással fenyegeti önmagát. Amikor ezt majd
gazdaságilag is megérzi, valószínűleg felismeri hibáját, de megeshet, hogy akkor már
késő lesz."
267