Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Mikroökonómia 4. fejezet<br />
Természetes monopóliumok általában, olyan területen jelennek meg, ahol a fix költségek<br />
aránya magas, ilyen például a gáz, vagy telefonhálózat kiépítése. A kínálat növelésével a<br />
költségek már nem változnak lényegesen.<br />
A természetes monopóliumok legnagyobb részét az állam, vagy az állam által<br />
szabályozott magánvállalatok működtetik. A már említett példák mellett, ilyen hasonló<br />
megoldásokkal találkozunk az energiaellátás területén is. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy<br />
az utóbbi időkben e területeken is törekvések vannak a piac liberalizálására.<br />
4.4.1.4. A monopólium árpolitikája<br />
Amikor a monopólium kínálatának és árának meghatározásáról beszéltünk, akkor<br />
megállapítottuk, hogy a monopólium nem a kibocsátás hatékony szintjén működik.<br />
Monopólium esetén még találhatók a piacon olyan fogyasztók, akik a többlet kibocsátásért<br />
hajlandók a határköltségnél többet fizetni. A monopóliumnak azonban nem érdeke az<br />
árcsökkentés, mert ez a profit mennyiségének csökkenését eredményezné. A monopolista<br />
vállalatnak azonban érdeke a kapacitásainak teljes kihasználása, ha azt úgy tudja elérni, hogy<br />
közben a profitja is nő. A profit növelése érdekében a monopolvállalatok is mindig keresik a<br />
megoldást. Végül meg is találták, az árdiszkrimináció formájában.<br />
Az árdiszkrimináció a termékek különböző egységei, különböző árakon történő eladásának<br />
elnevezése.<br />
Az árdiszkrimináció három fajtáját szokás megkülönböztetni:<br />
• Az elsőfokú árdiszkrimináció, vagy tökéletes árdiszkrimináció azt jelenti, hogy a<br />
monopolista a különböző egységeket különböző árakon adja, ezek az árak gyakorlatilag<br />
vevőnként különböznek. Az árdiszkriminációnak ezt a formáját akkor lehet alkalmazni, ha<br />
az eladó viszonylag kevés vevővel áll szemben és ismeri azokat. Az egyes vevők számára<br />
az ár ilyenkor az egyéni tárgyalások eredménye, minden vevő a maga rezervációs árán<br />
kapja meg a terméket. Sikeres árdiszkrimináció esetén a határbevételi függvény<br />
megegyezik a keresleti függvénnyel, és a teljes fogyasztói többlet a monopolistáé lesz. A<br />
profit maximalizáló kibocsátás, pedig megegyezik a kompetitív piac profitmaximalizáló<br />
kibocsátásával.<br />
184
Change language