Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Mikroökonómia 4. fejezet<br />
4.2.5. Bevétel és a profit<br />
A termelés kínálati oldalát vizsgálva arra a kérdésre keressük a választ, hogyan hozza meg a<br />
vállalat a termelési döntéseit, hogy a végeredmény a maximális mennyiségű profit elérése<br />
legyen. Láttuk, hogy a költségek meghatározása nem is olyan egyszerű, mint első nekifutásra<br />
gondolnánk. Hasonló szituációval találkozunk a profit esetében is.<br />
Mielőtt azt gondolná, hogy a közgazdaságtanban már semmi sincs úgy, mint ahogy azt egy<br />
normál halandó gondolná, megnyugtatjuk, hogy továbbra is igaz az állítás: a profit a<br />
bevételek és a költségek különbsége. A bevétel és a profit is szorosan összekapcsolódó<br />
fogalmak, hiszen egy vállalat csak akkor realizálhat profitot, ha bevétele van. Ha a bevételből<br />
levonjuk a költségeket, kapjuk a profitot. De mint ahogy a költségek számbavételénél láttuk,<br />
azok különböző szempontúak, és eltérő értelmezésűek lehetnek, a levonás után megmaradó<br />
profit is különböző tartalmú jövedelmeket, többleteket takar. Mielőtt ezeket sorba vennénk,<br />
tisztázzuk a bevétel fogalmát és kapcsolatát az árral.<br />
4.2.5.1. Az összbevétel, átlagbevétel és határbevétel<br />
Az árbevétel az eladott termékek mennyiségének és árának a szorzata.<br />
Matematikai formában:<br />
R = Σp•Q<br />
ahol: R - az árbevétel (Revenue), p - az áru ára, Q - az értékesített mennyiség.<br />
Gondoljunk vissza most a piacformák különbözőségére! Csak a tiszta versenypiacon igaz az,<br />
hogy a vállalat minden terméket azonos áron értékesít, tehát a bevétel nagyságát csak a<br />
mennyiségre vonatkozó döntésével befolyásolhatja. Így árbevétele az eladott mennyiséggel<br />
arányosan változik, az árbevételi függvényének grafikus képe egy pozitív meredekségű<br />
egyenes. A monopolvállalat ugyan maga határozza meg az árat és a kibocsátott mennyiséget<br />
is, de a fizetőképes kereslet korlátozza döntési szabadságát. A monopólium, mivel egyedül<br />
van a piacon, a teljes piaci kereslettel szembesül, árbevételi függvényének alakulását tehát a<br />
piaci kereslet rugalmassága határozza meg. Hogy teljes legyen a döntések meghozatalához<br />
szükséges fogalmi készletünk, még két új fogalommal kell megismerkednünk, mégpedig a<br />
határbevétellel és az átlagbevétellel.<br />
A határbevétel, MR (Marginal Revenue), megmutatja, hogyan változik az összes bevétel, ha<br />
eggyel több terméket adunk el.<br />
Az átlagbevétel, AR (Average Revenue), az árbevétel és az eladott mennyiség hányadosa.<br />
ΔTR<br />
MR = és<br />
ΔQ<br />
TR<br />
AR =<br />
Q<br />
Versenyző vállalat esetén az átlagbevétel egyenlő a határbevétellel és a piaci árral,<br />
monopólium esetén a határbevétel mindig kisebb, mint az átlagbevétel. A 4.21. ábra baloldali<br />
része a kompetitív vállalat, jobboldali része pedig a monopólium árbevételi függvényeit<br />
mutatja.<br />
166