25.10.2014 Views

Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Mikroökonómia 4. fejezet<br />

4.2.5. Bevétel és a profit<br />

A termelés kínálati oldalát vizsgálva arra a kérdésre keressük a választ, hogyan hozza meg a<br />

vállalat a termelési döntéseit, hogy a végeredmény a maximális mennyiségű profit elérése<br />

legyen. Láttuk, hogy a költségek meghatározása nem is olyan egyszerű, mint első nekifutásra<br />

gondolnánk. Hasonló szituációval találkozunk a profit esetében is.<br />

Mielőtt azt gondolná, hogy a közgazdaságtanban már semmi sincs úgy, mint ahogy azt egy<br />

normál halandó gondolná, megnyugtatjuk, hogy továbbra is igaz az állítás: a profit a<br />

bevételek és a költségek különbsége. A bevétel és a profit is szorosan összekapcsolódó<br />

fogalmak, hiszen egy vállalat csak akkor realizálhat profitot, ha bevétele van. Ha a bevételből<br />

levonjuk a költségeket, kapjuk a profitot. De mint ahogy a költségek számbavételénél láttuk,<br />

azok különböző szempontúak, és eltérő értelmezésűek lehetnek, a levonás után megmaradó<br />

profit is különböző tartalmú jövedelmeket, többleteket takar. Mielőtt ezeket sorba vennénk,<br />

tisztázzuk a bevétel fogalmát és kapcsolatát az árral.<br />

4.2.5.1. Az összbevétel, átlagbevétel és határbevétel<br />

Az árbevétel az eladott termékek mennyiségének és árának a szorzata.<br />

Matematikai formában:<br />

R = Σp•Q<br />

ahol: R - az árbevétel (Revenue), p - az áru ára, Q - az értékesített mennyiség.<br />

Gondoljunk vissza most a piacformák különbözőségére! Csak a tiszta versenypiacon igaz az,<br />

hogy a vállalat minden terméket azonos áron értékesít, tehát a bevétel nagyságát csak a<br />

mennyiségre vonatkozó döntésével befolyásolhatja. Így árbevétele az eladott mennyiséggel<br />

arányosan változik, az árbevételi függvényének grafikus képe egy pozitív meredekségű<br />

egyenes. A monopolvállalat ugyan maga határozza meg az árat és a kibocsátott mennyiséget<br />

is, de a fizetőképes kereslet korlátozza döntési szabadságát. A monopólium, mivel egyedül<br />

van a piacon, a teljes piaci kereslettel szembesül, árbevételi függvényének alakulását tehát a<br />

piaci kereslet rugalmassága határozza meg. Hogy teljes legyen a döntések meghozatalához<br />

szükséges fogalmi készletünk, még két új fogalommal kell megismerkednünk, mégpedig a<br />

határbevétellel és az átlagbevétellel.<br />

A határbevétel, MR (Marginal Revenue), megmutatja, hogyan változik az összes bevétel, ha<br />

eggyel több terméket adunk el.<br />

Az átlagbevétel, AR (Average Revenue), az árbevétel és az eladott mennyiség hányadosa.<br />

ΔTR<br />

MR = és<br />

ΔQ<br />

TR<br />

AR =<br />

Q<br />

Versenyző vállalat esetén az átlagbevétel egyenlő a határbevétellel és a piaci árral,<br />

monopólium esetén a határbevétel mindig kisebb, mint az átlagbevétel. A 4.21. ábra baloldali<br />

része a kompetitív vállalat, jobboldali része pedig a monopólium árbevételi függvényeit<br />

mutatja.<br />

166

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!