Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Hiba! A hivatkozási forrás nem található.<br />
A fogyasztó nem tudja szükségleteit teljes mértékben kielégíteni, ezért ha hasznát<br />
maximalizálni akarja, döntenie kell, mi mennyire hasznos számára.<br />
Multiplex,<br />
bevásárló<br />
központban<br />
Multiplex máshol 9 11 8 11 10<br />
Hagyományos 32 37 53 57 47<br />
mozi<br />
Nem tudja 1 1 2 3 2<br />
Forrás: HVG, 2002. aug. 31., 50.old.<br />
Film<br />
jellege<br />
A fogyasztók ízlésbeli különbségeinek illusztrálására tekintse meg a magyar moziba járók<br />
szokásairól készült felmérés eredményét.<br />
A legkedveltebb mozifajta a mozizás gyakorisága szerint (százalék)<br />
Mozi fajta Legalább<br />
havonta<br />
2-3 havonta Évente<br />
egyszer-<br />
Ritkábban Együtt<br />
kétszer<br />
58 51 37 29 41<br />
A műfajok népszerűsége és híveinek átlagéletkora<br />
Átlagéletkor<br />
jellege<br />
Film<br />
(év)<br />
Legkedveseb<br />
b három<br />
műfajának<br />
egyike (%)<br />
Vígjáték 49 35<br />
Akció 45 32<br />
Kaland 34 35<br />
Történelmi 25 40<br />
Romantiku 24 40<br />
s<br />
Thriller 17 28<br />
Dráma 16 39<br />
Családi 16 45<br />
Legkedveseb<br />
b három<br />
műfajának<br />
egyike (%)<br />
Átlagéletk<br />
or<br />
(év)<br />
Krimi 15 33<br />
Sci-fi 14 30<br />
Művész 11 43<br />
Fantasy 9 32<br />
Zenéstáncos<br />
7 42<br />
Mese 6 34<br />
Animációs 4 36<br />
Forrás: HVG, 2002. aug. 31., 50.old.<br />
A hasznosság mérhetősége<br />
A hasznosság mérésével, mérhetőségével kapcsolatban kétféle felfogás létezik. Az egyik a<br />
hasznosság ún. kardinális megközelítése, amely szerint a fogyasztó az egyes jószágok<br />
elfogyasztása révén szerezhető hasznosságok abszolút nagyságát tőszámokkal képes<br />
jellemezni. Tehát a jószághalmazból kiválasztott bármely két termék vagy szolgáltatás között<br />
arányaiban is különbséget tud tenni (pl. „A” termék 10, „B” pedig 20 egység hasznosságú).<br />
Nemcsak azt tudja megítélni, hogy melyik a számára hasznosabb, hanem azt is, hogy<br />
mennyivel, és ezt a számításba vehető minden jószágra nézve el tudja végezni.<br />
A kardinális elmélet fő képviselői a 19. század nagy közgazdászai, a határhaszon-elmélet<br />
megalkotói Jevons, Merger, Walras, Gossen.<br />
A hasznosság másik megközelítése az ún. ordinális megközelítés. Ez nem állítja a fogyasztót<br />
olyan szigorú feladat elé, hogy a különböző jószágoknak tulajdonított hasznosságot<br />
mennyiségileg is érzékelje. Megelégszik azzal, hogy a fogyasztó képes a jószágokat<br />
hasznossági sorrendbe állítani, képes eldönteni, melyik jószág, vagy szolgáltatás jelent<br />
számára nagyobb, kisebb vagy valamely más jószággal azonos élvezetet.<br />
75