Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 2. fejezet
A kereslet árrugalmasságának számítása esetén nemcsak azt feltételezzük, hogy a termékek a
szükséglet-kielégítésben helyettesíthetik egymást, hanem azt is, hogy közeli árfekvésűek. Az
tagadhatatlan, hogy például egy Suzuki autótulajdonos gépkocsiját egy Mercedes-szel
tökéletesen tudná helyettesíteni, a Suzuki árának emelkedése esetén azonban a fogyasztók
mégsem fognak több Mercedest venni, mert az utóbbi lényegesen drágább. Közgazdasági
értelemben ezért nem állnak helyettesítési viszonyban.
Negatív a kereslet kereszt-árrugalmassága olyan termékek esetében, amelyek a fogyasztásban
egymást kiegészítik. Ha például nő a benzin ára, csökken a személygépkocsik kereslete, ha
nő a háztartási olaj ára, csökken az olajkályhák iránti kereslet.
Nulla a kereslet kereszt-árrugalmassága a fogyasztásban egymástól független termékek
esetében.
A kereslet kereszt-árrugalmassága különböző lehet rövid és hosszú távon. Például, ha
a kávé ára nő, egyre többen fognak teát inni. A szokások változásának azonban
időigénye van.
2.1.3.3. A kereslet jövedelemrugalmassága
A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik meg egy áru
kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változásának hatására.
A jövedelem növekedése általában növeli a keresletet, hiszen több pénzből többet vásárolnak
a fogyasztók. A kereslet jövedelemrugalmassága ennél fogva általában pozitív. De ez sem
igaz minden esetben, és nem egyforma a mértéke sem. A jövedelem-növekedéssel együtt
ugyanis nemcsak a kereslet terjedelme nő, de változik a fogyasztás szerkezete is. Magas
jövedelemszinten új termékek lépnek be a fogyasztásba, míg esetleg mások kimaradnak.
Ennek alapján beszélünk: normál jószágokról, luxuscikkekről és ún. „alacsonyabb rendű”
(inferior) jószágokról.
A normáljószágok keresletének jövedelemrugalmassága pozitív, de viszonylag állandó. Ide
tartoznak például a ruházati cikkek.
A luxusjószágok keresletének jövedelemrugalmassága ugyancsak pozitív, de a jövedelem
emelkedésével növekvő.
Az „alacsonyabb rendű” jószágok keresletének jövedelemrugalmassága negatív, vagyis a
jövedelem növekedésével fogyasztásuk csökken. Ilyen árucikkek például a szalonna, a zsír, a
liszt.
A tanultakat a gyakorlatban is alkalmazzák! Az alábbi táblázatban távközlésre
vonatkozó keresletrugalmassági adatokat találja az OECD országokra vonatkozóan!
Gondolkozzon, milyen árstratégiát javasolna, ha a cégvezető Öntől kérne tanácsot!
52