Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

A közgazdaságtan tárgya, alapfogalmai
Fontos következtetések vonhatók le a görbe alakjáról is, amely lefelé hajló, az origóra
konkáv. Ebből olvasható ki ugyanis a növekvő relatív költségek, illetve a csökkenő
hozadék elve. Ezt mutatja a táblázat harmadik számoszlopa is. Ahhoz, hogy az egyik
termékből folyamatosan egy egységnyivel többet állíthassunk elő, a másik termékfajtából
növekvő termékmennyiségről kell lemondanunk.
A termelési lehetőségek határgörbéje tehát jól szemlélteti a szűkösséget, a választási
lehetőségeket és a választással szükségszerűen együtt járó haszonáldozatot.
A gazdasági növekedés kitágítja a termelési lehetőségek határát. Gazdasági növekedésen a
gazdaság teljesítményének, az előállított javak mennyiségének növekedését értjük. Egy
országban akkor következik be gazdasági növekedés, ha növelik a termelésre fordítható
erőforrások mennyiségét, vagy/és hatékonyabban, eredményesebben hasznosítják azokat. Ezt
jelenti a nagyobb munkaerő állomány foglalkoztatása, a megnövekedett tőkeállomány, illetve
a munkaerő képzettségi színvonalának növelése, a korszerűbb technika alkalmazása.
1.2. A közgazdaságtan tárgya és alapkérdései
Az eddig tanultak alapján, leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a közgazdaságtan a
szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya. Az embereknek,
embercsoportoknak a gazdasági folyamatban vagyis a termelésben, az elosztásban, a
cserében (forgalmazásban) és fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó
társadalomtudomány.
Minden társadalomnak, gazdaságnak meg kell oldania valamilyen módon három alapvető,
egymással is összefüggő gazdasági problémát, amit a közgazdaságtan három kérdés
formájában fogalmaz meg.
A közgazdaságtan kérdései:
• MIT termeljenek?
• HOGYAN termeljenek?
• KINEK termeljenek?
A “Mit termeljenek?” kérdés arra keresi a választ, hogy a gazdaság szereplői milyen javakat
és szolgáltatásokat, azok milyen mennyiségét és minőségét állítsák elő.
A “Hogyan termeljenek?” kérdés azzal kapcsolatos, hogy a javak és szolgáltatások
előállítása során a rendelkezésre álló erőforrásokat, a termelési tényezőket sokféle arányban
lehet kombinálni. A termelési tényezők különböző kombinációit technológiának nevezzük. A
fejlett országokban általában tőkeintenzív (sok tőkét és viszonylag kevés, de magas szinten
képzett munkaerőt alkalmazó) technológiákat alkalmaznak. A kevésbé fejlett gazdaságok
ezzel szemben inkább a sok munkát igénylő munkaintenzív technológiákat hasznosítják.
A “Kinek termeljenek?” kérdés arra keresi a választ, hogy a különféle javakat és
szolgáltatásokat kik fogják elfogyasztani. Milyen elvek alapján osztják el a megtermelt
javakat és a keletkezett jövedelmeket a társadalom tagjai és csoportjai között. Ez a kérdés
tehát azzal is kapcsolatban van, hogy milyen gazdasági törvényszerűségek érvényesülnek az
elosztás területén.
Az alapkérdésekre adható válasz sok tényezőtől függ, de mindenekelőtt az adott gazdaság
tulajdoni és szervezeti struktúrájától, a gazdaság működésének mechanizmusától,
koordinációs rendszerétől.
15