Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 3. fejezet
A hasznosságot az angol utility (haszon, hasznosság) szó kezdőbetűjével, U-val jelöl-jük, a
fogyasztó jövedelmét pedig az income (jövedelem) szó kezdőbetűjével, I-vel, az árat a már
megszokott módon P-vel, a fogyasztó által vásárolt termékeket pedig rendre x, y, z,…
betűkkel. Ily módon P x az x termék ára, P y az y termék ára és így tovább.
A fogyasztó összhaszna az x, y,…,z termékek elfogyasztott mennyiségének és azok
különböző egységei hasznosságának a függvénye.
Általánosan:
U = U(x,y,…,z)
A fogyasztó célja adott preferencia rendszer mellett a hasznosság maximalizálása,
feltéve, hogy:
P x x + P y y +…+P z z ≤ I
Szavakkal: a fogyasztó célja, hogy az adott jövedelemkorlát mellett úgy válogassa össze az
általa fogyasztani kívánt termékeket, hogy ezek hasznosságát maximalizálja.
A fogyasztói magatartás vizsgálatának kulcsfogalma a hasznosság. Ennek értelmezése,
mérése a fogyasztói döntések modellezésének legnehezebb kérdése.
3.3. A hasznosság fogalma, hasznossági elméletek
A hasznosságnak kitüntetett szerepe van a mai közgazdasági felfogásokban, és a gazdasági
szereplők mindennapi döntéseiben egyaránt. A fogyasztó a megszerzett vagy megszerezhető
javaknak tulajdonított hasznosság alapján dönt, hogy adott pillanatban kell-e neki az adott
jószág, vagy nem.
A hasznosság fogalmán valamely jószág hasznos tulajdonságainak összességét értjük, illetve
azt a kielégülést, élvezetet, amelyet a fogyasztó az adott jószág vagy szolgáltatás
elfogyasztása révén nyer.
A hasznosság tehát a jószág oldaláról szemlélve olyan hasznos tulajdonságoknak összességét
jelenti, amelyek alkalmassá teszik valamilyen emberi szükséglet kielégítésére. A fogyasztó
oldaláról nézve pedig a hasznosság a jószág elfogyasztásával nyert haszonérzés, élvezet,
szükségletkielégítettség szubjektív érzete.
Ez a kettősség fontos, hiszen ebből következik az, hogy az egyébként azonos
tulajdonságokkal rendelkező jószág az egyik fogyasztó számára hasznos, számára élvezetet
okoz, míg a másik számára közömbös, esetleg negatív érzést, undort vált ki (pl. cigaretta, éti
csiga, osztriga). Ugyancsak ebből következik, hogy azonos terméknek különböző fogyasztók
számára más-más tulajdonságai lehetnek fontosak. Például: vannak, akik bakancsot télen
hordanak és alapvetően azért, hogy ne fázzon a lábuk. Mások, akik hódolnak a pillanatnyi
divatnak, esetleg a nyári 30 fokos hőségben viselik szívesen ugyanezt a lábbelit.
A fogyasztó egységnyi termék elfogyasztása révén nyert hasznosság érzete azonban az
elfogyasztott mennyiség növekedésével változik, legtöbbször csökken. Gondoljuk csak meg,
hogy a nyári forróságban az első pohár jéghideg sör felejthetetlen élményt jelent, úgy is
szoktak fogalmazni, hogy életmentő volt, a második (kinek-kinek) már csak jólesett stb. Azon
tapasztalatok alapján, hogy a fogyasztás során nem minden egység fogyasztása okoz azonos
élvezetet, született meg a csökkenő élvezetek, vagy csökkenő határhaszon elve. A fogyasztó
döntését mindig az elfogyasztott utolsó egység hasznossága befolyásolja. Ezzel az elvvel
később részletesen megismerkedünk.
74