Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A közgazdaságtan tárgya, alapfogalmai<br />
A gazdálkodás választások és döntések sorozatából áll. A választás kényszere a<br />
szűkösségből, lehetősége pedig a javak és gazdasági erőforrások alternatív<br />
felhasználhatóságából adódik. Nem kerülheti el figyelmünket az a tény, hogy döntéseink<br />
túlnyomó többségénél előnyök és hátrányok, haszon és áldozat egyaránt velejárója<br />
elhatározásunknak. Ha korlátozott jövedelmünket szórakozásra költjük, nem tudunk lakást<br />
vásárolni. Ha építkezünk, le kell mondanunk a kellemes külföldi utazásokról. Minden<br />
példánkban fellelhető, hogy az egyik szükséglet-kielégítés kedvéért le kell mondanunk egy<br />
másikról. Hogy elérjünk valamilyen hasznot, fel kell áldoznunk egy másikat. Nincs ez<br />
másképpen a gazdasági erőforrások felhasználásánál sem. A munkát, földet, tőkét, de a<br />
vállalkozókészséget is sokféleképpen lehet hasznosítani. Ezek közül is választani kell, és<br />
ennek során is mérlegelni kell minden lehetőség előnyét és hátrányát. Az egyik alternatíva<br />
választása egy vagy több másikról való lemondást, annak feláldozását jelenti.<br />
Jegyezzük meg jól. Mindennek ára van ! - és ez nemcsak gazdasági döntéseinknél igaz.<br />
Haszonáldozatról vagy feláldozott haszonról, alternatív költségről minden döntésnél<br />
beszélhetünk. A gazdaságban ezt ki lehet, és ki is kell számolni !<br />
Feláldozott haszon, vagy alternatív költség az a jelenség, hogy valamely dolog (élvezet,<br />
haszon) megszerzése más dolgok feláldozásával jár.<br />
A gazdálkodás ennélfogva szükségleteink rangsorolását is jelenti egy adott időben, de<br />
jelenti azok időbeni sorbaállítását is. Az idő figyelembevétele vezet a takarékosság<br />
fogalmához amely azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrások felhasználásánál,<br />
javaink elfogyasztásánál nemcsak jelenlegi, hanem a jövőben kielégítendő szükségleteinkre is<br />
tekintettel vagyunk.<br />
A takarékosság elvének érvényesítése valósul meg akkor, amikor a jelenben képződő<br />
jövedelmeink egy részét valamilyen formában (bankbetét, értékesebb ingó és ingatlan<br />
vagyontárgyak felhalmozása) nem folyó fogyasztásunkra fordítjuk, hanem tartalékoljuk, vagy<br />
vállalkozásba fektetjük. Továbbá amikor a vállalkozás során keletkezett jövedelmünket nem<br />
vonjuk ki a vállalkozásból, hanem fejlesztésre, bővítésre fordítva visszatápláljuk az üzletbe.<br />
A takarékosság a jelen és a jövő hasznainak összevetését, a jelen szükségletei kielégítésében<br />
- a jövő érdekében - bizonyos ésszerű megszorítások megtételét jelenti.<br />
A takarékosság ellentéte a pazarlás, amire sajnos könnyű példákat találni.<br />
1.1.5. A termelési lehetőségek határa<br />
A gazdálkodásban megnyilvánuló választási és döntési kényszert jól szemlélteti a termelési<br />
lehetőségek határgörbéje.<br />
Ez természetesen egy leegyszerűsített elméleti modell, amely kiválóan alkalmas a szűkösség<br />
viszonyai közötti gazdálkodás érzékeltetésére.<br />
Nézzük a következő számszerű példát, és ábrázoljuk is egy koordináta rendszerben.<br />
Tételezzük fel, hogy egy adott gazdaságban a rendelkezésre álló termelési erőforrások teljes<br />
körű felhasználásával kétféle terméket állíthatnak elő, élelmiszert és gépeket.<br />
13