Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 5. fejezet
A részvény kockázatos befektetés, tulajdonosát a várt hozam helyett jelentős árfolyam
veszteség is érheti. A kockázat csökkentésének egyik módja, hogy a befektető többféle
részvényt vásárol, portfoliót képez.
A részvényeket különböző módon lehet csoportosítani, a legalapvetőbb szempont a
forgalomképesség és a tulajdonosi jogok szerinti megkülönböztetés. Tekintsük át ezek
lényegét!
RÉSZVÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSA
Forgalomképesség alapján:
Tagsági jogok alapján:
Bemutatóra szóló részvény
Elsőbbségi részvény
- ez a részvény alaptípusa, - az osztalék mértéke rögzített,
- szabadon átruházható. - kisebb mértékű,
- a többi osztalékot megelőzően
fizetik.
Névre szóló részvény
Törzsrészvény vagy
közönséges részvény
- korlátozott forgalomképességű, - ez a részvény alaptípusa.
- átruházható, de ez szabályozott. - az osztalék a vállalat
eredményességétől függ.
Sajátos részvényfajta, amelyet jelenleg a Közép-Kelet európai országok privatizációs
folyamatainál is alkalmaznak az ún. dolgozói részvény. A társaság dolgozói által ingyenesen
vagy kedvezményesen szerezhető meg, névre szóló, csak dolgozói körben forgalmazható.
5.4.2.3. Az értékpapírpiacok - a tőzsde
Az értékpapírokat adják - veszik. Az értékpapírpiacnak két alaptípusáról beszélünk. Van
elsődleges és másodlagos értékpapírpiac.
• Az elsődleges piac: az értékpapírok első forgalomba kerülését, vagyis a
kibocsátást jelenti. Ilyenkor az egészen kisösszegű megtakarítások is tőkévé
válhatnak, eljutva közvetlenül a megtakarítótól a beruházóhoz. Ezzel
párhuzamosan az értékpapír a kibocsátótól az első tulajdonosához kerül. A
lebonyolítást általában egy megbízott pénzintézet végzi, amelynek a feladata
technikai jellegű.
• A másodlagos piacon a már kibocsátott értékpapír cserél gazdát, anélkül, hogy
ez érintené az üzleti vállalkozást. A másodlagos értékpapírpiac csúcsintézménye a
tőzsde.
232