Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Mikroökonómia 5. fejezet<br />
W<br />
jövedelemhatás<br />
erősebb<br />
helyettesítési hatás<br />
erősebb<br />
5.4. ábra Az egyéni munkakínálati görbe<br />
Ahol: W = munkabér és L S = munkakínálat<br />
Az alacsonyabb jövedelemtartományban a munkavállaló általában nagyobb munkakínálattal,<br />
azaz csökkentett szabadidővel reagál a bér emelkedésére. A munkakínálati görbe emelkedő.<br />
Igen magas jövedelem esetén a munkavállaló fokozódó szabadidő igénnyel lép fel, így<br />
munkakínálata csökkenő. (Megengedhetem magamnak, egyszer élünk jelszóval). Ebben a<br />
tartományban az egyéni munkakínálati görbe visszahajlik.<br />
Elmélkedésünk közben kétféle hatással találkoztunk:<br />
• Helyettesítési hatás: a magasabb bér csábítása a szabadidő munkával való<br />
helyettesítésére.<br />
• Jövedelemhatás: a magasabb jövedelem fokozott igényt támaszt a szabadidőre, az élet<br />
élvezetére. A magas jövedelemre a munkakínálat csökkentése a reakció.<br />
Az alacsonyabb jövedelemtartományban a munkavállaló nagyobb munkakínálattal reagál a<br />
bér emelkedésére, vagyis a helyettesítési hatás erősebb, mint a jövedelemhatás. Igen magas<br />
jövedelemtartományban megfordul a dolog és a jövedelemhatás dominál, a munkakínálati<br />
görbe visszahajlik. (Az egyik legjobb kívánságunk, hogy Ön minél előbb a munkakínálati<br />
görbéjének visszahajló tartományába kerüljön!)<br />
Meg kell említeni, azt a - fejlett piacgazdasági országokban inkább kivételként jelentkező -<br />
helyzetet, amikor a reálbérek tartósan csökkennek. Ilyenkor korábbi életnívójuk, vagy<br />
megélhetésük biztosítása érdekében az emberek csökkenő bérek mellett növelik a<br />
munkakínálatukat, kénytelenek többet dolgozni.<br />
L s<br />
5.3.2.3. A munkakínálat béren kívüli tényezői<br />
A munkaerő kínálat kialakításában, bár kétségkívül legerősebb hatása a béreknek van, ezen<br />
kívül még számos bonyolult társadalmi, politikai és természetesen gazdasági tényező játszik<br />
közre. Ezek közül csak néhányat említünk.<br />
• Az utóbbi évtizedekben világszerte a leglátványosabb változást a nők munkaerőállományban<br />
való részvételének növekedése jelentette. Itt az előzőektől eltérő<br />
motívumokkal is találkozhatunk. A családi jövedelem másfél-kétszer akkora ott, ahol a<br />
feleség is dolgozik. Vannak országok, így hazánk is, ahol a két keresős modell a normális<br />
állapot. Itt tehát a nők megjelenése a munkapiacon nem pusztán választás kérdése, hanem<br />
kényszer jellegű is.<br />
216
Change language