Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Hiba! A hivatkozási forrás nem található.
A jövedelem fogalmát a közgazdaságtan kettős értelemben használja: nominális
jövedelemként és reáljövedelemként. A nominális jövedelem a fogyasztó rendelkezésére
álló, adott pénznemben kifejezett pénzeszközök mennyisége (pl. 10 ezer Ft, 500 dollár, 800
Euró stb.).
Nominál jövedelem – pénzmennyiség
Hogy egy pénzmennyiség sok vagy kevés, azt önmagában nem tudjuk megítélni. Hogy
valójában mit ér, azt az dönti el, hogy rajta a piacon mennyi terméket lehet megvásárolni. Ez
pedig a pénzmennyiség mellett függ a termékek árától is.
A reáljövedelem az anyagi javak és szolgáltatások azon mennyisége, amelyet az adott
pénzmennyiségből meg lehet vásárolni.
Reáljövedelem = áru- és szolgáltatásmennyiség
A reáljövedelem alakulása két tényezőtől függ: a nominál jövedelemtől, amellyel azonos
irányban változik (egyenes arányban van) és az árváltozástól, amellyel pedig ellentétesen
változik (fordított arányban van).
nomináljövedelem változás
Reáljövede lem változása (%) =
árváltozás
A nominál jövedelem tehát egy pénzmennyiség, a reáljövedelem pedig a rajta
megvásárolható áru- és szolgáltatásmennyiség.
Hallotta már?
A reáljövedelem- és reálbérindexek alakulása Magyarországon
Év
1 főre jutó reáljövedelem
(előző év=100%)
1 keresőre jutó reálbér
(előző év=100%)
1996 99,3 95,0
1997 100,9 104,9
1998 103,6 103,6
1999 100,9 102,5
2000 104,0 101,5
2001 103,6 106,4
Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2002.
KSH, Budapest, 2003.
A piacon jövedelmével és szükségleteivel megjelenő fogyasztó vásárlásainál az eladásra
felkínált árukat két szempontból vizsgálja. Nézi a hasznos tulajdonságaikat, mert ezek teszik
őket alkalmassá a szükséglet-kielégítésre, de korlátozott jövedelme miatt legalább ilyen
kritikusan vizsgálja az áruk árát is. Adott pénzjövedelem mellett ugyanis az ártól függ, hogy
mennyi terméket lehet megvásárolni.
A jövedelemkorlát és az árak miatt nem minden szükséglet, csak a fizetőképes szükséglet
válik a piacon keresletté. Amikor keresletről beszélünk mindig ezt a fizetőképes keresletet
értjük alatta.
A fogyasztó célja, hogy szükségleteit az adott jövedelem korlát mellett minél nagyobb
mértékben kielégítse. A fogyasztó szükségleteinek kielégítettségi szintjét, megelégedettségét,
másként fogalmazva saját jólétét kívánja a maximalizálni. Mivel az általa vásárolt termékkel,
termékhalmazzal való elégedettsége annak hasznosságától függ, úgy is fogalmazhatunk, hogy
a fogyasztó alapvető célja a fogyasztás révén elérhető hasznosság maximalizálása.
Az eddig kifejtetteket matematikai formában is megfogalmazhatjuk, a következő módon.
73