Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Hiba! A hivatkozási forrás nem található.
2.5. Az ár fogalma és gazdasági szerepe
Az ár az áruk értékének pénzbeli kifejezése. Az áruk ára a piacon a vevők és eladók közötti
verseny és alkupozíció függvényében alakul. Mindennapi tapasztalatunkból tudjuk, hogy az
árak változnak. Az árváltozásoknak csak az egyik oka a kereslet-kínálati viszonyokban
bekövetkezett változás. A másik ok, hogy változik a pénz vásárlóereje. Ha a pénz vásárlóereje
csökken, a termékek ára növekedni fog. Ilyenkor inflációról beszélünk. A termékek
mindenkori ára a nominálár. A mikroökonómiai elemzések céljára gyakran használjuk a reálár
kifejezést. A reálárat úgy tudjuk kiszámítani, hogy a nominál árat elosztjuk a fogyasztói
árindex-szel.
Az egyes termékek ára azonban nem azonos mértékben változik. A mikroökonómiai
döntéseknél szerepe van az ún. relatív áraknak is. Ha például az alma ára változatlan, de az
összes többi gyümölcs ára nő, az alma viszonylagosan olcsóbbá válik, tehát a fogyasztók
azonos ár mellett is feltehetően többet vásárolnak belőle.
Az árak sokrétű és bonyolult mechanizmusokon keresztül fejtik ki hatásukat a piacgazdaság
viszonyai között.
Az ár funkciói:
• információ a döntésekhez
• mérés, elszámolás, nyilvántartás
• termelés és fogyasztás szabályozása
• jövedelemelosztás, egyensúlyteremtés.
Az ár fontos gazdasági információkkal szolgál a termelők és fogyasztók gazdasági
döntéseihez. Mint elszámoló eszköz alkalmas a gazdasági eredmények nyilvántartására, a
termékek és teljesítmények mérésére, összemérésére és összegzésére.
A Marshall-kereszt elemzése során megismert logika alapján a keresett és kínált mennyiség
növelését vagy csökkentését váltja ki, ezáltal termelés- és fogyasztásszabályozó funkciót lát
el. Az árak nélkülözhetetlen szerepet játszanak a piaci egyensúly megteremtésében is.
Az árak alkalmasak a gazdasági szereplők jövedelmének mérésére, de a jövedelmek
elosztásában és újraelosztásában is fontos szerepük van. Jelentős a szerepük a termelési
tényezők allokációjában is.
2.6. Példák a kereslet-kínálat elemzés alkalmazási lehetőségére
A modern piacgazdaságokban az állam igen változatos formában beavatkozik a gazdaságba,
módosítva a gazdasági szereplők döntéseit. Például az állam adót vet ki a jövedelmekre,
termékekre, támogatást ad, előírja a minimálbér nagyságát, kvótákat, korlátozásokat vezet be
stb. Ezeket az intézkedéseket mindig heves gazdaságpolitikai és sokszor politikai viták
kísérik. Például kérdésként vetődik fel, hogy az általános forgalmi adó megemelése milyen
hatással lesz a fogyasztói árra és a fogyasztott mennyiségre, ki és milyen mértékben viseli az
adóterhet stb. Az Európai Unióban a közösség jelentős támogatást nyújt az agrártermelőknek,
ennek a támogatásnak egy részét az egyensúlyinál magasabb intervenciós ár alkalmazásával
nyújtja. A kormányok gyakran alkalmaznak minimálbér törvényt, vámokat vetnek ki, amelyek
piaci hatása szintén kérdéses. Az ilyen és hasonló kérdések megválaszolásához hasznos
segédeszköz a kereslet-kínálat megismert elemzési módja.
61