Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 4. fejezet
A gyakorlatban gyakran használják ezen mutatók inverzét is. Ezek az egységnyi
termelés előállításához szükséges munka illetve tőke mennyiségét fejezik ki.
A munkatermelékenység milyensége a gazdasági életben rendkívül nagy jelentőséggel bír. E
kategóriát nem csak az egyéni vállalatok szintjén használják, hanem aggregált formában
ágazati, nemzetgazdasági szinten is. Nemzetgazdasági szinten nagysága jelentős mértékben
befolyásolja, hogy az adott ország mekkora jólétet tud lakosainak biztosítani.
4.2.2.3. A rövidtávú termelési függvény
A gyakorlatban minden vállalatot mikroökönómiai értelemben hosszú távú döntéssel
alapítanak, ezzel meghatározva a vállalat méretét, maximális kapacitását, majd rövid távon
működtetik. Ez azt jelenti, hogy a vállalat rövid távon a munka mennyiségének
változtatásával képes a termelés mennyiségét változtatni, de csak meghatározott korlátok
között (a termelő kapacitások maximális kihasználtságának mértékéig). A mindennapi
döntések többsége rövid távú. A termelési függvények sajátosságainak mélyebb megismerését
mi is rövid távú termelési függvénnyel kezdjük, majd a hosszú távú termelési függvény
megismerése után bemutatjuk a két függvény, és egyben a két időtáv kapcsolódását.
Rövid távon a termelőnek azt kell megvizsgálnia, hogy adott tőkenagyság mellett a
felhasznált munkamennyiség változtatásának eredményeként milyen mértékben
növelhető a kibocsátás. Ez az összefüggés a rövid távú termelési függvény segítségével
írható le és elemezhető. (Hasonló kérdés természetesen feltehető például a mezőgazdaságban
a felhasznált műtrágya, takarmány, öntözővíz stb. és a termelés növekedése között is, de mi
most egyetlen változó tényezővel, a munkával dolgozunk.)
Természetesen szinte minden vállalat rövid távú termelési függvénye különböző. A 4.3. ábra
egy tipikus alakú rövid távú termelési függvényt mutat, a hozzákapcsolódó átlagtermék és
határtermék függvénnyel együtt.
138