Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Általános egyensúly, piaci elégtelenség
A fenti információ alapján gondolja meg, milyen externális hatásról van itt szó és írja le
hogyan viszonyul egymáshoz a társadalmi határköltség és az egyéni határköltség!
................................................................................................................................
Negatív externáliáról van szó, és itt a társadalmi határköltség meghaladja az egyénit.
A fenti gondolat rendkívül fontos. Itt egy externális hatásról és egy, a közjavak körébe
tartozó természeti kincsről van szó! Látjuk, hogy a két dolog összeütközésbe került és az
erőforrás pazarló felhasználásához vezetett! Vésse ezt nagyon jól az emlékezetébe, mert erre
a problémára még visszatérünk!
☺
Vegyes javak
Míg tiszta közjó nagyon kevés van, a "kvázi közjavak" köre sokkal tágabb. Ilyen például az
utcai közvilágítás, az egészségügyi hálózat, a középületek, hidak, játszóterek, általános iskolai
oktatás, a szúnyogirtás, stb. Ez azonban már átvezet a "vegyes javak" körébe, amelyekre az
jellemző, hogy bizonyos jegyeik alapján a magánjavakhoz, más jellemzőik szerint a
közjavakhoz hasonlítanak inkább.
A vegyes javak egyik csoportjánál a fogyasztásból való kizárás nem valósítható meg,
vagy nem célszerű. A rendelkezésre álló készlet azonban nem korlátlan, emiatt rivalizálás van
a fogyasztásukban. Ilyenek a túlzsúfoltságra hajlamos és a térbelileg korlátozott haszonhatású
közjavak. Példaként említhető a nyári Balaton part, vagy a felsőoktatás.
A vegyes javak másik csoportjánál a jószág fogyasztásakor az utolsó/határfogyasztó nem
csökkenti ugyan számottevően a készletet, azaz nem szükségszerű a rivalizálás a
fogyasztásban, bizonyos személyek kizárása viszont megvalósulhat a fogyasztásért fizetett
díjak formájában. Ide tartoznak az ún. díjköteles javak: például a kábeltévé hálózat, a metró,
áram- és ivóvíz szolgáltatás, autópálya, stb.
6.2.2 A közjavak kereslete és kínálata
A közjavak gazdasági, társadalmi szerepe, jelentősége vitathatatlan. A piaci mechanizmus
azonban akkor sem képes megfelelő mennyiségben előállítani őket, ha a verseny hibátlanul
működik. A közjavaknak ugyanis nem alakult ki a piaca, nincs piaci keresletük és
kínálatuk.
Világítsuk meg ezt a helyzetet először a kínálat, a termelés oldaláról: A piaci mechanizmus
törvényei szerint egy vállalat bevételeinek - hosszú távon - fedeznie kell a kiadásait, sőt
hasznot is kell realizálnia. A közjavak jellegéből adódóan előállításuk meglehetősen
költséges, és hosszú megtérülési idejű beruházásokat igényelnek. Gondoljunk csak a
közművekre, autópályákra, gátrendszerekre. Egy szolgáltatás igen magas beruházási költsége
azonban még nem zárja ki a profitképességet és az egyéni alapon szerveződő piaci kínálatot.
Az sem kizárt, sőt egyes országokban nagyon gyakori, hogy méretgazdaságossági okok miatt
a kínálatot közüzemek, vagy természetes monopóliumok biztosítják.
A közjavak iránti keresletet az jellemzi, hogy a fogyasztók, a szolgáltatást igénybevevők
gyakran nem, vagy csak nagyon nehezen azonosíthatók, a szolgáltatás nagysága nem mérhető.
Így a díj kivetése és beszedése igen problematikus. A díjköteles közjavak esetében sem lehet
olyan magas díjakat megállapítani, ami a megtérülést biztosítaná, mert ez az emberek túl nagy
részét zárhatná ki a fogyasztásból.
257