Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Hiba! A hivatkozási forrás nem található.
P [Ft/db]
160 d
Ár (P) Keresett mennyiség
(Q= Q Rozi + Q Pál )
160 1
120 1+1= 2
60 3+2= 5
20 5+3= 8
10 6+4=10
120
80
60
20
d
Q [db]
3.3. ábra A kardinális hasznosság elmélet alapján szerkesztett keresleti görbe
Reméljük sikerült megoldania a feladatokat és megértenie a kardinális elmélet alkalmazását
egy termék fogyasztásának esetére. Ha valamiben bizonytalan, ismételje át az
alapfogalmakat!
☺
3.3.1.3. Optimális fogyasztói döntés több termék esetén
A fogyasztó vásárlásai során általában többféle termék közül választ. Eközben arra törekszik,
hogy a rendelkezésére álló, általában korlátozott pénzjövedelméből a lehető legnagyobb
összhasznot szerezze meg.
E cél megközelítése során elvileg számtalan módon oszthatja fel pénzét a megvásárolni szánt
dolgok között, sokféle fogyasztói szerkezetet, fogyasztói kosarat alakíthat ki. Hogyan
lehetséges a sok közül a számára leginkább kedvező fogyasztási szerkezet kiválasztása?
Mivel jövedelme korlátozott, ha valamely cikkből többet kíván fogyasztani, vagy fogyasztását
el szeretné kezdeni, valamiről le kell mondania. A fogyasztás ilyen átrendezésénél mindig a
feláldozott és az átrendezés révén nyert haszon kerül összevetésre. A feláldozott haszon
azon termék utolsó egységének határhaszna, amelyről lemondani kényszerülünk, a nyert
haszon pedig az így fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna. Meddig érdemes
csereberélni a termékek között? Addig, amíg az összhaszon a csere segítségével növelhető,
azaz amíg a lemondással feláldozott haszon kisebb, mint a nyert haszon.
Az előnykiegyenlítődés elve azt mondja ki, hogy a fogyasztását optimalizálni kívánó
fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének
átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott hasznánál.
Optimális esetben a nyert és a feláldozott hasznok kiegyenlítődnek. Az előbbi jelenség
magyarázata: ha visszaemlékszünk a csökkenő határhaszon elvére, akkor belátható, hogy a
csere révén a számunkra növekvő mennyiségű termék határhaszna fokozatosan csökken, amíg
a csökkenő mértékben rendelkezésünkre álló jószág határhaszna egyre nő.
Az előnyök kiegyenlítődésében különleges szerepe van a pénznek. Ez egyrészt fontos, mint a
jószágkosárba kerülő termékek ára, másrészt, mint a rendelkezésre álló jövedelem nagysága.
A haszon maximalizálási folyamatában feltételezzük, hogy a fogyasztó a teljes jövedelmét
elkölti. A különböző javak határhasznának össze-hasonlításánál azt kell mérlegelnünk, hogy
az adott jövedelmünk keretein belül, egységnyi pénzért mekkora határhasznot tudunk
megszerezni.
Ha egy olyan helyzetből indulunk ki, amikor a fogyasztó két termékből választhat - legyen ez
„A” (például csokoládé) és „B” (narancs), a két termék ára pedig P a és P b , akkor a következő
81