Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Általános egyensúly, piaci elégtelenség
Most ábrázoljuk grafikusan, milyen hatással van ezen a társadalom szintjén jelentkező
költségeknek a társadalom szempontjából kívánatos termelési szintre, és vizsgáljuk meg
mennyiben tér ez el a piaci tényezők alapján hozott döntéstől.
A korábbi fejezetekben megtanulta, hogy a vállalat kínálati függvénye annak
határköltség függvényével (MPC) esik egybe. A keresleti görbe pedig azt fejezi ki, hogy
az illető termék mekkora hasznot hoz fogyasztójának (MPB).
P
(ár)
MPB=MSB
MSC=társadalmilag kívánatos kínálat
MPC =egyénileg kívánatos kínálat
P s
P p
Ahol:
Q s Q p
termelés Q (db)
6.1. ábra Piaci és társadalmi egyensúly negatív külső hatás esetén
Q s és P s = a társadalom szempontjából kívánatos termelési- és árszint,
Q p és P p = az egyéni döntések eredményeként kialakult termelési szint és piaci ár.
6.1 ábrán egy olyan helyzet látható, amikor valamely jószág termelésében a társadalmi
határköltség meghaladja az egyéni határköltséget. A példában feltételeztük, hogy a társadalmi
és az egyéni haszon jelenleg megegyezik. Ebben az esetben az optimális termelés (Q s )
kisebb, a társadalmilag optimális ár (P s ) pedig magasabb a piaci mechanizmusok által
kialakított egyensúlyi értékeknél (Q p ,P p ).
Képletben:
Q s < Q p és P s > P p
Példánkhoz visszatérve az energiatermelés mennyisége kisebb lenne, ha
érvényesítenénk a termelés összes költségét, az ár pedig magasabb lenne. Ez utóbbi
megállapítás biztosan nem népszerű az Ön számára, mint fogyasztó (mint piaci
szereplő) számára, hiszen ez energia számláinak növekedését jelenti.
Mi ennek a társadalmi haszna? A magasabb ár kevesebb, takarékosabb energia
felhasználásra ösztönözne. Köztudott, hogy Magyarországon a hetvenes, nyolcvanas
években, de az erőteljes áremelkedés ellenére még napjainkban is az energia olcsóbb,
mint Nyugat- Európában. Egységnyi GDP előállításához a kilencvenes évek elején
négyszer annyi energiát használtunk, mint az akkori EU átlag. Hasonló eredményre
jutunk az USA és Nyugat -Európa vonatkozásában is. Az USA-ban, ahol olcsóbb az
energia, az egységnyi GDP-re jutó felhasználás lényegesen magasabb. A kisebb
energiatermelés kisebb szennyezést okoz.
Hasonló magatartásformának lehetünk tanúi a szabad természeti javak
vonatkozásában, közjavak, vagy kvázi közjavak esetében is, ami nem kerül pénzbe,
vagy olcsó, azzal kapcsolatban nagyon gyakran pazarló fogyasztói magatartás alakul
ki.
253