Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

A közgazdaságtan tárgya, alapfogalmai
tényezők döntő többségére. A tulajdon és annak működtetése nagymértékben elszakadt
egymástól; a tulajdon úgy lett mindenkié, hogy igazából senkié sem volt.
Kisebb embercsoport szintjén közösségi tulajdon lehet egy önkormányzati, szövetkezeti,
egyesületi, egyházközségi tulajdon is.
A tulajdonviszonyokkal való foglalkozás, annak szabályozása, védelme fontos jogi kérdés. De
fontos a közgazdaságtan szempontjából is, hiszen az emberek tulajdonosi helyzete döntően
behatárolja, kijelöli gazdasági lehetőségeiket, cselekvésük irányait, kereteit. A gazdasági
tevékenység végső motivációja a szükségletek minél magasabb szintű kielégítésére való
törekvés. Ehhez viszont javakra van szükség, amit a termelési folyamatban állítanak elő. A
termelés pedig termelési tényezőket feltételez, és éppen ezek a termelési tényezők alkotják a
tulajdon tárgyát. A termelési tényezők tulajdonosai arra törekszenek, hogy tulajdonukat
megtartsák, gyarapítsák, és minél nagyobb gazdasági eredménnyel hasznosítsák. Ez a
motiváció az érdek.
Az ember (közösség) céltudatos viszonyát a szükséglet-kielégítés tárgyaihoz és a
tulajdonhoz, érdeknek nevezzük.
Az emberek ösztönösen követik, vagy tudatosan felismerik érdekeiket. A fogyasztó arra
törekszik, hogy jövedelméből a lehető legtöbb hasznos jószágot vásárolja meg, hogy minél
magasabb szinten elégítse ki szükségleteit. A termelő a rendelkezésére álló erőforrások
felhasználása során a legtöbb jövedelmet igyekszik megszerezni. Gyakran tapasztaljuk
ugyanakkor az érdekek torz felismerését. Gondoljunk csak a rövid- és a hosszú távú érdekek
konfliktusára, akár a gazdaságban, akár az élet egyéb területén (pl. alkohol, kábítószer
fogyasztás).
A tulajdon az emberek közötti gazdasági viszonyok bonyolult szövete, amely átfogja a
termelés, elosztás, csere, fogyasztás egészét, befolyásolja az emberek gazdasági folyamatban
elfoglalt helyét. A tulajdon gazdasági szervezet formájában is megjelenik, de a tulajdon és a
gazdasági szervezet nem minden esetben esik egybe. Az egyéni magántulajdonosi szervezet
(családi vállalkozás) esetében a kettő lényegében egybeesik. De egy több ország területén
leányvállalatokkal rendelkező sok százezer részvényes közös tulajdonaként működő
részvénytársaság esetében már bonyolultabb a kép.
A gazdaság a gazdálkodó szervezetek, intézmények kapcsolatrendszere, amelyet a
gazdasági folyamatok alapegységei és azon intézmények alkotnak, amelyek a
kapcsolatrendszer és a vele összefüggő folyamatok szabályozására hoztak létre.
A gazdaság szervezeti struktúráját alkotó alapegységek, alapintézmények a következők:
háztartás, vállalat, állam.
1.3.1. A háztartás
A gazdaság szervezeti-gazdasági alapegységei:
• a háztartás,
• az üzleti szervezet (vállalat),
• a kormányzat (állam)
A háztartás a fogyasztás gazdasági, szervezeti egysége.
17