Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 2. fejezet
Egy-egy termék keresleti függvényének ismerete rendkívül fontos, de önmagában nem nyújt
elég információt. A vállalati menedzsereknek, az üzletvezetőknek vagy a kormányzatnak
rendkívül fontos, hogy ne csak a változás irányát ismerjék (nő vagy csökken), hanem annak
mértékét is.
Ennek az érzékenységnek a kifejezésére alkalmasnak tűnik a keresleti függvény meredeksége.
Ez viszont mindig konkrét mértékegységekhez kötődik, így a különböző árfekvésű és
mértékegységű áruk ár- és volumenváltozásai nem mérhetők össze.
Ezeknek a nehézségeknek a kiküszöbölésére a közgazdaságtan a rugalmasság fogalmát, ill.
eszközét használja.
A keresletrugalmasság az a számérték, amely megmutatja, hány százalékkal változik
adott jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényező egy százalékos
változásának hatására.
Képletben:
Δx/x
ε =
Δz/z
Ahol: Δx /x az x termék keresett mennyiségének százalékos változása,
Δz /z a keresletet befolyásoló valamely tényező százalékos változása.
A keresletet befolyásoló legfontosabb tényezők: az adott termék árváltozása, egy másik, az
adott termékkel kapcsolatban lévő termék árváltozása, a fogyasztók jövedelmének
változása.
Ennek megfelelően a következő keresletrugalmasságokról beszélünk:
• árrugalmasság,
• kereszt-árrugalmasság,
• jövedelemrugalmasság.
2.1.3.1. A kereslet árrugalmassága
Az árrugalmasság fogalma, ábrázolása
A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hogy a jószág árának egy százalékos változása hány
százalékos változást idéz elő a keresett mennyiségben.
A kereslet árrugalmassága többféleképpen számítható. A leggyakrabban használt az ún.
pontrugalmasság.
A pontrugalmasság a következő módon számítható:
keresett mennyiség százalékos változása
ε =
az ár százalékos változása
Képletben:
ΔQ/Q ΔQP
P
ε = = = m
ΔP/P ΔP Q Q
A rugalmasság számításánál azonban felmerül egy módszertani probléma, mivel két eljárást is alkalmazhatunk.
Eltérő eredményt kapunk annak függvényében, hogy a nevezőben a régi vagy az új árat illetve mennyiségeket
alkalmazzuk. Ha a változás nagyon kicsi, ΔP→0, akkor a két vetítési alap használata által okozott eltérés
elhanyagolható. Ezt az eljárást ezért csak ilyen esetekben használják, az így kapott eredményt pedig
pontrugalmasságnak hívjuk. A vetítési alap problémája különösen akkor okoz problémát, ha az árváltozás
mértéke nagy.
46