25.10.2014 Views

Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Mikroökonómia 6. fejezet<br />

<br />

☺<br />

erre az egységre jutó eredménnyel (a határeredménnyel). Az összevetés eszköze a piaci ár.<br />

Amikor azt mérlegelik, hogy érdemes-e újabb egységet vásárolni egy fogyasztási cikkből<br />

vagy a termeléshez szükséges inputból, a piacon megfizetendő árat állítják szembe az áru<br />

elfogyasztásából vagy felhasználásából nyerhető plusz haszonnal, többletbevétellel.<br />

"... minden egyén ... általában nem a közösség érdekét akarja előmozdítani... csak saját<br />

nyereségét keresi ...és ebben is mint sok más esetben láthatatlan kéz vezeti őt egy cél<br />

felé, melyet ő nem is keresett." (A. Smith: A nemzetek gazdagsága)<br />

A "láthatatlan kéz" vezérelt tökéletesen kompetitív piacon a következő feltételezések<br />

érvényesülnek.<br />

• Kínálatával, vagy keresletével egyetlen piaci szereplő sem képes befolyásolni a piaci árat.<br />

• Az információáramlás tökéletes.<br />

• A termelők és fogyasztók között a közvetlen gazdasági kapcsolatok kizárólag piaci<br />

tranzakciók (piaci adásvétel) formájában történnek. Ezzel az állítással kimondatlanul<br />

feltételezzük, hogy a gazdasági szereplők párhuzamosan folytatott tevékenységei az<br />

árucserén kívül nincsenek hatással egymásra.<br />

• A fentiekből következik, hogy a piaci tevékenységhez kapcsolódó minden hasznot<br />

mérhetőnek, pénzben kifejezhetőnek, és a fogyasztó (felhasználó) személyéhez<br />

egyértelműen hozzárendelhetőnek tekintünk. Ez annyit jelent, hogy a termelő és fogyasztó<br />

tevékenységének valamennyi hatását viseli, döntésénél annak minden költségvonzatával és<br />

előnyével számol.<br />

Ezek a feltételezések azonban csak az idealizált modellben léteznek. Ebben az ideális<br />

állapotban, bár valamennyi résztvevő csak saját önérdekeit követi, a piac működése biztosítja<br />

az allokatív hatékonysági állapotot, a termelési tényezők és a javak Pareto hatékony<br />

elosztását.<br />

Pareto optimumról akkor beszélhetünk, ha:<br />

• az összes érintett szereplő helyzete egyidejűleg nem javítható<br />

• nincs lehetőség valamelyik piaci résztvevő helyzetének javítására anélkül, hogy más<br />

valakié ne romlana<br />

• a piacon nincs további kölcsönösen előnyös cserelehetőség, a cseréből minden lehetséges<br />

hasznot, nyereséget kihoztunk.<br />

Mielőtt tovább haladna, gondolja át a tiszta piacról és a Pareto hatékonyságról leírtakat, majd<br />

vesse össze a modell feltevéseit mindennapi tapasztalatával! Milyen eltéréseket tapasztal?<br />

Bizonyára a következőkre gondolt:<br />

- a piacon léteznek monopóliumok, monopolhelyzetek,<br />

- az információáramlás nem tökéletes,<br />

- a piacon nem fejeződik ki az adott tevékenységgel kapcsolatos minden ráfordítás és<br />

haszon; a piac csak azokat a költségeket és hasznokat értékeli, amelyek a tranzakcióban<br />

résztvevőket közvetlenül érinti.<br />

Ez a tapasztalat elgondolkodtató, hiszen ezek alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy a<br />

piaci mechanizmus működése a piacon kívüli szereplőkre nem gondol, azok érdekeit nem<br />

érvényesíti, tehát nem biztosíthatja az egész társadalom számára a maximális jólétet és<br />

kiegyensúlyozott fejlődést.<br />

Ha a tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett "Pareto-hatékony" allokáció nem felel<br />

meg a társadalmilag optimálisnak tekintett erőforrás-felhasználásnak, akkor piaci<br />

elégtelenségről (tökéletlenségről, túlcsordulásról), piaci kudarcokról beszélünk.<br />

250

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!