Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 5. fejezet
Ha földjáradékról van szó, a föld tiszta hozamára vagyis a termelési költségek levonása után,
a gazdának maradó többletre gondolunk. Piacgazdasági viszonyok között a földjáradék
pénzben jelenik meg, és mint járadékjövedelem a földnek a termelésbe való bekapcsolásáért,
illetve bérleti viszonyok esetén használatának átengedéséért fizetett díj.
A földjáradékra először a fiziokraták hívták fel a figyelmet, és mint ismeretes egyedüli olyan
tényezőnek tartották, amely tiszta jövedelmet eredményez.
A földjáradék első tudományos elmélete Ricardó nevéhez fűződik, aki a földjáradéknak, mint
különbözeti járadéknak, ma is elfogadott magyarázatát építette ki.
5.6.3. A földjáradék formái
5.6.3.1. A különbözeti földjáradék
☺
A különbözeti járadék a föld minőségi különbségén alapul.
A szükségletek kielégítéséhez a gyengébb minőségű földet is művelésbe kell vonni. A gabona
árát a legdrágábban termelő, még a szükséglet ellátásához nélkülözhetetlen földön (a
határföldön) felmerülő költségek határozzák meg. Ez feltétele ezek művelésbe vonásának. A
jobb minőségű földek birtokosai termékükért a piacon ugyanazt az árat kapják, de kisebb
költséggel termelnek, így többletjövedelemhez jutnak.
Gondolja meg milyen következménye lenne annak, ha a piaci árak a legjobb földek
költségeihez igazodnának!
A válasz biztosan nem okozott problémát, hiszen ez a piac alapvető működési elvéből
következik. Ebben az esetben a többi termelő tönkre menne. A jó minőségű földek nem
tudnák pótolni a kieső kínálatot, így az árak emelkednének egészen addig míg a kereslet
által meghatározott határföldek is be tudnak kapcsolódni a termelésbe.
A föld minőségi különbségének összetevői, a földjáradék formái
A föld minőségének többféle összetevője van, ez alapján a különbözeti járadéknak is
különböző formái léteznek.
● A legkézenfekvőbb minőségi különbség a föld, talaj és éghajlati adottságokból
származó nagyobb termőképességből adódik. Az ebből származó
többletjövedelem minőségi hozadék vagy I. számú különbözeti járadék néven
ismert.
● A második forma a föld belterjesebb műveléséhez, a jobb technika, technológia
alkalmazásához kötődik. A jobb minőségű földön eszközölt befektetés, a
pótlólagos ráfordítás, többlethozadékot eredményez a határföldhöz képest. Ez az
ún. belterjességi vagy intenzitási járadék, amellyel a szakirodalomban II. számú
különbözeti járadék elnevezéssel is találkozhatunk. (Például az átlagosnál jobb
technika, jobb vetőmag, több műtrágya stb. a jobb földön nagyobb többletet hoz.)
● A különbözeti járadék harmadik formája a helyzeti járadék. Forrása az, hogy az
illető terület különösen előnyös fekvésű, például közel van nagy felvevő piachoz,
városhoz, de esetleg más tekintetben is előnyöket élvez.
Igen nagy szerephez jut a helyzeti járadék a telkeknél, ahol valamely villanegyedben, üdülő körzetben
való fekvés különösen értékessé teheti az illető telket. Ez meghatározza a hasznosítást is. Nem
véletlen, hogy a budapesti Váci utcában nem talál ócskavas telepet, vagy élelmiszer diszkontot.
242