Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 4. fejezet
Induljunk ki a termelési függvény általános alakjából:
Q 0 = F(L,K)
Növeljük λ szorosára a termelési függvényben szereplő mindkét tényezőt, a munkát is és
tőkét is!
Q 1 = F(λ L, λ K),
Ha
Q 1 < λ Q 0 , esetén csökkenő skálahozadékról,
Q 1 = λ Q 0 , esetén állandó, vagy konstans skálahozadékról,
Q 1 > λ Q 0 , esetén pedig növekvő skálahozadékról beszélünk.
A termelés skálahozadéka vagy más néven volumenhozadéka az az arány, amely megmutatja,
hogyan változik a termelés a tényezők egyidejű arányos növekedése esetén.
A csökkenő skálahozadékot gyakran keverik a hallgatók a csökkenő hozadék törvényével.
Ezáltal az utolsó mondataink érthetetlenné válnak. Fontos, hogy megjegyezzük a két törvény
különbségét! A csökkenő hozadék törvénye a rövid távú termelési függvénnyel kapcsolatos
törvényszerűség. A csökkenő hozadék törvénye azt az esetet írja le, amikor változatlan
mennyiségű tőke mellett növeljük a munka mennyiségét. A csökkenő skálahozadék
pedig hosszú távon fordulhat elő, amikor minden tényező változik, méghozzá azonos
arányban. A skálahozadék azonban nagyon különböző országonként, iparáganként, de
különböző lehet vállalatonként is. Ezekről a kérdésekről tanulmányai során még sokat fog
hallani.
A skálahozadékkal összefüggésben a szakemberek sokat beszélnek a
méretgazdaságosságról. Ez azzal kapcsolatos, hogy adott termelési szint mellett sok esetben
növekvő skálahozadékkal találkozunk, így a termelés növelésével gazdaságosabbá válhat a
termelés.
Méretgazdaságosságnak nevezzük a nagybani termelésből származó előnyöket, azokat a
megtakarításokat, amelyek a termelés mennyiségének növelésével érhetők el.
4.2.3.4. A rövid és hosszú távú termelési függvények kapcsolata
Most már ismerjük a termelés technikai összefüggéseit kifejező rövid és hosszú távú termelési
függvényeket. A 4.12. ábra segítségével tekintsük át összefüggésüket. A felső ábra különböző
termelési szinteket képviselő isoquant görbéket tartalmaz. Rögzítsük a tőke mennyiségét K 0
értéknél és az x tengellyel párhuzamosan ebben a magasságban metsszük el az isoquant
görbéket. A metszéspontok a rövid távú termelési függvény egy-egy pontját adják, vagyis azt
mutatják, hogy hogyan változik a termelés, ha K 0 tőkenagyság mellett növeljük a munka
mennyiségét. Az ábra alkalmas a technikai fejlődés hatásának a kimutatására is. A technikai
fejlődés általában a tőke nagyságának a növelésével jár. Rögzítsük most a tőke nagyságát K 1
értéknél, és az előzőleg leírt módon szerkesszük meg az új rövid távú termelési függvényt! A
3. koordináta rendszerben a munka átlag- és határtermékének változását ábrázoltuk.
150