Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Mikroökonómia 5. fejezet
• Egyik: a váltó átruházható, vele fizetést lehet teljesíteni, ezt nevezzük
váltóforgatásnak.
• Másik: a váltó tulajdonosa a bankhoz fordul. A bank a váltót lejárat előtt kamat
felszámításával készpénzre válthatja, ez a váltóleszámítolás vagy diszkontálás.
Állampapírok
A állampapírok az állam adósságát megtestesítő értékpapírok.
Az állam hitelt vesz fel mindazoktól, akik megvásárolják az állampapírt és egyben
kötelezettséget vállal a visszafizetésre és a kamatokra.
Magyarországon két fő formában létezik:
• az államkötvény, amely hosszúlejáratú, nagy címletekben forgalomba kerülő értékpapír,
• a kincstárjegy, amely rövid lejáratú, a lakosság számára kisebb címletekben is megjelenő,
forgatható értékpapír. Előfordul diszkont formában, amikor a névértéknél alacsonyabb
áron kerül kibocsátásra és nem kamatot fizetnek, hanem a ráírt névértéken vásárolják
vissza.
Az államkötvény a költségvetés tartós hiányát fedezi, a kincstárjegy a rövid távú
likviditási gondok megoldását is szolgálhatja.
Az állampapírok, mivel az állam garanciát vállal visszafizetésükre a legkisebb kockázattal
járó befektetések. Ezért a nemzetközi gyakorlatban általában viszonylag alacsony kamatot
fizetnek rájuk. A hazai gyakorlatban jelenleg az állampapírok viszonylag magas hozadékot,
kamatot ígérnek, sok esetben magasabbat, mint más befektetések. Hosszabb távon ez azzal a
veszéllyel jár, hogy a megtakarításokat a költségvetés elvonja a termelőszférától, akadályozza
annak fejlődését.
A kötvény
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő, általában fix kamatozású, hosszú lejáratú
értékpapír.
Vállalatok, intézmények bocsátják ki. A kölcsönt nyújtó és az igénybe vevő közvetlen
kapcsolatban vannak egymással. A megtakarító választja meg, hogy kinek ad kölcsönt.
A kötvény
• névértéke: a kötvényen feltüntetett érték, erre fizetik a kamatot;
• kibocsátási ára: lehet a névérték, de annál kisebb, vagy nagyobb is; az első tulajdonosa
ezen az áron jut a kötvényhez;
• árfolyama: az adott időpontban a kereslet-kínálat hatására kialakuló ár, amelyet a névérték
százalékában szokás megadni. Nagyságát jelentősen befolyásolja a piaci kamatláb. Piaci
kamatlábon általában a tartósan lekötött takarékbetétek kamatlábát értjük.
Tegyük fel, hogy a piaci kamatláb 15%. Barátjának van egy 10%-os kamatozású
kötvénye, amit felajánl Önnek megvételre. A névértéknél többet, vagy kevesebbet adna
érte?
Helyesen döntött, ha névérték alatti árat ígért barátjának! A fix kamatozás miatt
ugyanis, ha a piaci kamatláb magasabb, a takarékban elhelyezett pénz után magasabb
kamatot lehet kapni, mint a kötvény esetén, így azt csak a névértéknél alacsonyabb
áron lehet megvenni. Egyébként jobban jár, ha pénzét takarékba teszi. (Ez volt a
helyzet pl. a magyar kötvénypiacon a 80-as évek végén. Egy-egy kötvény árfolyama
60-70% volt.) A döntés konkrét meghozatala egy kicsit bonyolultabb, mert nem elég
csak azt tudnia, hogy névérték alatt venné meg, az is fontos mennyivel, és ráadásul a
230