Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Hiba! A hivatkozási forrás nem található.
A(x1, y
1
) ≥ B(x
2,
y
2
)
Közömbös a viszony két jószágkosár között, ha a gyenge preferencia mindkét irányban
érvényesül. Vagyis „A” legalább olyan jó, mint „B”, és „B” is legalább olyan jó mint „A”.
Képletben:
A(x1, y1
) ≥ B(x2,
y2
)és B(x2,
y2
) ≥ A(x1,
y1
)
A közömbösség azt fejezi ki, hogy a fogyasztó a hasznosság szempontjából azonosnak tekinti
a két kosarat. Annak ellenére, hogy összetételük különböző, a fogyasztó közömbös a két
összehasonlított jószágkosár vonatkozásában, azokat egyformán kívánatosnak tartja.
Az előzőekben láttuk, hogy a racionális fogyasztó értékítélete alapján az egyes kosarak között
milyen relációk, preferencia viszonyok lehetségesek. Választás során a fogyasztótól elvárjuk,
hogy legyen következetes, feleljen meg a következő követelményeknek, axiómáknak.
A preferenciarendezés axiómái:
• teljesség,
• reflexivitás,
• tranzitivitás és a
• dominancia elve.
A teljesség követelménye azt jelenti, hogy a fogyasztó ismeri az összes fogyasztói kosarat és
képes azokat sorba rendezni. Két tetszőleges kosárról el tudja dönteni, hogy melyiket
preferálja a másikkal szemben, vagy ha egyiket sem, mert a két kosarat azonos
hasznosságúnak tartja, akkor a két kosár közömbös számára.
A reflexivitás követelménye azt jelenti, hogy a fogyasztó két teljesen egyforma kosár közül
nem preferálhatja egyiket a másikkal szemben, vagyis azokat közömbösnek kell nyilvánítsa.
Ha két fogyasztói kosár közömbös a fogyasztó számára, akkor ez azt jelenti, hogy
elfogyasztásuk azonos haszonélvezetet okoz.
A tranzitivitás követelménye azt jelenti, hogy ha a fogyasztó „A” kosarat preferálja „B”-vel
szemben, „B”-t pedig „C”-vel szemben, akkor „A”-t is preferálja „C”-vel szemben. Tehát
A≥B és B≥C, akkor A≥C. Ez a követelmény feltételezi a fogyasztó racionalitását.
A dominancia elve pedig azt jelenti, hogy a fogyasztó két kosár közül mindig azt preferálja,
amelyikben egyetlen jószágból sincs kevesebb, de legalább egyből több van, mint a másikban.
Leegyszerűsítve: a több jobb, mint a kevesebb.
3.3.3.1. A közömbösségi görbe elemzése
A közömbösségi görbe elemzése egy, az ordinális hasznosság elmélet által használt módszer,
amely alkalmas annak bemutatására, hogyan rangsorol a fogyasztó két termék különböző
kombinációit tartalmazó fogyasztói kosarak között. A megértés érdekében egy fiktív példa
segítségével próbáljuk meg a módszert ismertetni.
Az alábbi 3.4. táblázat hat fogyasztói kosarat mutat. Minden kosárba két termékből, annak
különböző mennyiségeit vettük. Itt ne zavarjon meg senkit, hogy az élelmiszer és a ruhanemű
esetében nem természetes mértékegységet, hanem fogyasztási egységet vettünk alapul, de
ennek most nincs jelentősége.
85