Közgazdaságtan - MIAU - Szent István Egyetem

Általános egyensúly, piaci elégtelenség
Első pillantásra nagyon szimpatikusnak tűnik ez a megoldás, ha azonban megpróbáljuk a
gyakorlatban megvalósítani, nehézségekbe ütközünk. Ennek okai között szerepel például,
hogy a piac nem teljesen kompetitív. Az esetek többsége sok szereplőt érint, így az alku
kivitelezése szinte lehetetlen, vita tárgyát képezheti az is, hogy ki viseli az alku költségeit. Az
alábbiakban a megvalósítás nehézségeire és lehetőségére mutatunk be egy-egy gyakorlati
példát.
Az egyik ilyen probléma az externália reciprocitásának kérdése. Igen gyakran nehéz
eldönteni, melyik az a szereplő, aki korlátozza a másik jogait, megváltoztatja a másik
körülményeit. Példaként említhetjük a lakosság tiszta levegőhöz való jogát, amelyet
korlátoz a helyi vegyipari üzem levegőszennyezése. A légszűrő berendezések
beépítése, tiszta technológia bevezetése sok költséggel jár az ipari üzem számára. Ki
fizesse meg a többletköltségeket ? A lakosság válasza: fizessen a szennyező. Az ipari
üzem válasza: fizessen a lakosság a tiszta levegőért. A felek közötti tárgyalások, ha a
tulajdonjogok tisztázottak, néha sikeresek lehetnek, kompromisszum születhet.
A kölcsönös károkozás kompenzálására alkalmazott sikeres módszernek tekinthető a
Bábolnai ÁG esete.
Az ÁG 30 éve foglalkozik sikeresen baromfitenyésztéssel, időközben állománya 4
millió fölé emelkedett. A gazdaság folyamatosan törekedett a baromfifertőzés
veszélyének minimalizálására. Ennek jeleként a számára veszélyforrást jelentő
lakossági baromfitartást már 1962-ben betiltatta. A tilalom a lakosságot érintette
hátrányosan, s ezért a gazdaság saját érdekében igyekezett kárpótolni a falu és a
környék lakóit. Kezdetben meghatározott mennyiségű tojás és baromfihús
kedvezményes vásárlását tette lehetővé és bizonyos pénzösszeget is fizetett a
település lakóinak.
A legutolsó, 1990-es szabályozás szerint a gazdaság havonta, személyenként 2 kg
baromfihús és 30 db tojás árának megfelelő összeget fizet az érintett települések
lakosainak.
A kölcsönös károkozás kompenzálásának Bábolnán alkalmazott módja sikeresnek
tekinthető. Nagyobb méretű fertőzés nem következett be 30 év alatt, a lakosság pedig
betartotta a tilalmat, amiből arra lehet következtetni, hogy elégedett volt a
"veszteségeiért" kapott kárpótlással.
6.3.3 Az externális hatások internalizálásának szintjei
Az externáliák internalizálása a külső gazdasági hatások belsővé tételét jelenti.
Összegezve és rendszerezve az eddigieket, az externáliák internalizálásának különböző
szintjeit határozhatjuk meg.
• Az internalizálási folyamat legalsó szintje az érintett felek közötti önkéntes
megállapodás. Az externhatások okozója és az érintett fél, saját érdekeinek
figyelembe vételével egy kompromisszumos megoldást keres. Ha találnak ilyen
megoldást, az a problémát gyorsan orvosolja. Gondot okozhat, ha a szereplők
valamelyike nem hajlandó a kompromisszumra, vagy ha túl nagy az érintettek
száma.
• Az internalizálási folyamat termelési externália esetén megoldódhat a vállalatok
egyesülésével, vagy azok tulajdonjogának egyesítésével. Ez esetben a külső hatás
belsővé válik.
265