Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

• a forrásszerzési, finanszírozási, fenntarthatósági kritériumok megállapítása, a fejlesztési lehetőségek
feltárása.
A társadalomtudományi kutatás főbb kutatói kérdései, vizsgálati territóriumai a tárgykörrel összefüggésben
az alábbi megfogalmazásokban öltöttek testet:
• mennyiben járul hozzá a jogi feltételrendszer és a tapasztalható intézményi sajátosságok a nevelőmunka
hatékonyságának fokozódásához, az uniós irányelvek gyakorlatban való érvényesíthetőségéhez?
• mennyiben segíti elő az alkalmazott nevelőmunka módszerspecifikus jellegzetességei tekintetében
az elvárt célok teljesülését?
• mennyiben elégségesek az intézményi technikai-műszaki infrastrukturális sajátosságok, a rendelkezésre
álló eszközök, valamint a munkaszervezési struktúrája a nevelési és fejlesztési programok kivitelezéséhez?
• milyen forrásszerzési, finanszírozási lehetőségek használhatók az intézményi/ szolgáltatási környezet
fejlesztésére, hosszú távon való fenntartására?
A kutatás előkészítő fázisában néhány központi, vezérfonalként szolgáló hipotézist 15 is megfogalmaztunk.
Az előzetes helyzetfeltárás során azonban egyértelművé vált, hogy a fragmentált alapsokaság
(ideértve a kapcsolódó szervezeteket, szakértőket és az érintett szülőket is) a rendelkezésre álló időkeretet
figyelembe véve lehetetlenné teszi a nagymintás adatfelvételt. Noha a kutatás kezdetén az érintett
szervezetekről nem állt rendelkezésre egységes adatbázis, az alapvető problémát nem ez jelentette: az
előzetesen meghatározott három régióban összesen 159 szervezetet sikerült azonosítanunk (Észak-
Alföld: 72 szervezet, Közép-Magyaroszág: 52 szervezet, Dél-Dunántúl: 35 szervezet). A válaszadás
megkönnyítése érdekében három csatornát biztosítottunk a potenciális válaszadók részére: 1) online
kérdőív-felületet alakítottunk ki; 2) e-mailben csatolmányként küldtünk el kérdőívet; 3) postai úton
eljuttatott, nyomtatott változatot is alkalmaztunk. Mindezt kiegészítettünk telefonos megkeresésekkel.
Tapasztalataink szerint az említett eljárások párhuzamos alkalmazása megfelelő válaszadási hajlandóságot
eredményez, ebben az esetben viszont – a többszöri megkeresések ellenére - rendkívül alacsony
aránnyal szembesültünk: a vizsgálati sokaságnak mindössze 13,8%-a (22 szervezet) kapcsolódott értékelhető
válaszokkal a kutatásunkhoz, viszont ezeknek az információknak egy részét is ki kellett hagynunk
az elemzésből (a válaszadók egy része valójában nem foglalkozik súlyosan-halmozottan fogyatékos
személyekkel). Emiatt a hipotézisek (és az ehhez szükséges statisztikai próbák) elhagyása mellett
döntöttünk, egyúttal pedig a kvalitatív adatgyűjtésre helyeztük a kutatás súlypontját.
A kulcsfogalmak definiálása (konceptualizáció)
A kutatás során törekedtünk arra, hogy egyértelműen definiáljuk a téma szempontjából releváns kulcsfogalmakat.
A konceptualizációnak nevezett eljárás során pontosítottuk és rögzítettük az egyes fogalmak
jelentését. Ezt a lépést azért szükséges megtenni a vizsgálódásaink elején, mert így biztosítható,
hogy a választott mérési eljárás a kiragadott problémához, az interpretáció pedig az eredményekhez
igazodjon.
15 Feltételezzük, hogy
- a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelő intézmények általában nem biztosítanak elégséges kapacitásokat
és kiterjedt szolgáltatásokat a célcsoportba tartozók számához, igényeihez és szükségleteihez képest
a mai Magyarországon;
- csekély az alternatív szolgáltatók száma, munkájuk, tevékenységeik tekintetében mind a szolgáltatási minőséget,
mind az alkalmazott módszereket nézve igen differenciált képet mutatnak;
- a „jó gyakorlatok” bemutatásával, megfelelő szakmai, strukturális, szolgáltatási és finanszírozási módszerek,
hálózatok kialakításával, alkalmazásával javítani lehet a családban nevelők munkavállalását és a szolgáltatások
színvonalát.