Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

16. sz. táblázat: Fogyatékkal élők lakáskörülményei a komfortfokozat és a fogyatékosság típusai
szerinti bontásban
Forrás: KSH
A súlyosan-halmozottan fogyatékkal élőkről
A Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatásával a Kézenfogva Alapítvány megbízásából megvalósított
kutatás (az adatfelvételek 2002 őszén és 2003 első félévében történtek) eredményei alapján
kíséreljük meg a súlyosan halmozottan fogyatékkal élők életkörülményeinek bemutatását az alábbiakban.
A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek meghatározását, a többi fogyatékkal élőtől való megkülönböztetését
szolgálja a kutatók által rendelkezésre bocsájtott definíció: a súlyosan halmozottan
fogyatékos személyeknek „többszörös sérültséggel kell együtt élniük”: ez azt jelenti, hogy nagymértékű
értelmi, mozgás-, illetve érzékszervi sérültség jellemzi őket, s emellett kommunikációjukban is
akadályozottak. Mindezek következtében igen gyakran teljes körű ellátásra szorulnak családi vagy
szakmai intézményi környezetben. A súlyosan-halmozottan fogyatékosok körében a leggyakrabban a
súlyos, agyi eredetű mozgáskorlátozottság és a motoros beszédzavar kombinálódása fordul elő, azonban
ezeket még súlyos értelmi fogyatékosság is tetézheti.
Hazánkban az említett sérültségekkel komplex módon jellemezhető személyek ellátása sokáig egyáltalán
nem volt megoldott szakmai-intézményi oldalról, ill. súlyos ellátási hiányosságok álltal fenn. Lányiné
Engelmayer Ágnes Halmozottan fogyatékosok című munkájában írtak szerint
Magyarországon napjainkban van kialakulóban az a feltételrendszer, ami a súlyosan-halmozottan fogyatékkal
élők sajátságos igényeire és szükségleteire releváns válaszokat a jövőben felvonultatni képes
lehet.
A Magyarországon élő súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek létszámáról nem rendelkezünk
pontos adatokkal. A Kézenfogva Alapítvány által képviselt kutatás eredményei alapján becsült számuk
hozzávetőlegesen 12 000 fő lehet. Életkori megoszlásukat nézve 2000 főre tehető a tanköteles korúak