Zárótanulmány - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

- „Fogyasztóorientált” modell:
a fogyasztó határozza meg a gondozás szükségességét;
nincs orvosi személyzeti felügyelet;
a fogyasztó toborozza az ellátó személyzetet;
a fogyasztó fizet.
A szerzők megállapítása szerint a fogyasztói vezetés modell több ok miatt kedvezőbb hatású, mint az
ügynökségi vezetés modell. A fogyasztók javára szolgál a folyamat során megerősödő/kialakuló függetlenség
és autonómia érzet, mely abból ered, hogy vezethetik a saját ellátórendszerüket. Ez megerősíti
az önértékelést/az önmaguk értékességébe vetett hitet is (DeJong, 1979), ami alapvető polgárjogként
értelmezhető (A fogyatékkal élők Országos Tanácsa, 1986). 1970-ben Ludwig és Collette megvizsgálták
a függőség és társadalmi elszigeteltség hatásait 486, különböző rokkantságokkal rendelkező
egyén szemszögéből. Az eredmények megmutatták, hogy a fokozott függőség és társadalmi elszigeteltség
kapcsolatban van a szellemi egészség alacsony színvonalával. Több gerontológiai kutatás azt is
kimutatta, hogy a környezet fölötti „észlelt irányítás” jelentősen javíthatja az idős személyek életelégedettségét
és szellemi frissességét. (Campbell, Mancini, 1981; Ziegler & Reid, 1983). Ez az irányítás
úgy tűnik, hogy különösen fontos az egészséges napi aktivitásban és az öngondoskodásban is (Langer
& Rodin, 1976; Morganti, Nehrke, & Hulicka, 1980).
A fogyasztó vezetés modell egyes szerzők szerint gyakorlati okokból is kívánatosabb, hiszen leginkább
a fogyasztó a legmegbízhatóbb forrás abból a szempontból, hogy milyen szolgáltatásokra van
szükség, sokan egy megfelelő szolgáltatási kínálat jelenlétében tökéletesen meg tudják fogalmazni
igényeiket, illetve hogy milyen szolgáltatásokra van szükségük (Laurie, 1979; McGuinn, 1977; a Roberts
& Sydow, 1981). Sok egészségügyi ellátás-szakértő harcol mindazonáltal azért, hogy a fogyasztók
felelősséget vállaljanak önmagukért – pl. biztosítsanak maguk számára olyan ellátásokat, amelyek
akár életmentőek is lehetnek. (DeJong & Wenker, 1979; Hutchins, Thornrock, Lundgren, & Parks,
1978).
A fogyasztó általi vezetés fenti előnyei mellett költséghatékonyabb is. A kutatások azt bizonyítják,
hogy a fogyatékkal élők otthoni ellátása kisebb költségekkel jár, mint az intézményi ellátásuk. Továbbá:
könnyebb egy fogyasztót megtanítani arra, hogyan kezelje a szükséges szolgáltatások megszerzését/felügyeletét,
mint több segítőt oktatni élethosszig tartó ellátásra. (Ulicny & Jones, 1985).
Az ügynökség irányította modell képviselőinek aggodalma ellenére, úgy tűnt, hogy a fogyasztói irányítású
modell széleskörű támogatást kapott az USA-ban (1986), azonban a Fogyatékkal Élők Országos
Tanácsa ajánlást tett, miszerint a kongresszus alakítson ki egy olyan egy nemzeti politikát, amely
gondoskodik az önirányítás és önállóság optimális arányáról, amely méltó és megfelelő a fogyasztói
nézőpontból (Országos Tanács a Handicappeden, 1986). A fogyasztói vezetés modell alkalmazása
Magyarországon akkor lenne alkalmazható, ha az egészségügyi szolgáltató rendszer, a prevenció, az
egészségvédelem megfelelően működne. Mindemellett fontos lenne egy alapos szükséglet, illetve
igényfelmérés, amelynek alapján a szolgáltatási rendszer (és elemi) megfogalmazhatók. E rendszerhez
hozzáigazítva az intézményeket, szolgáltatókat, programokat, stratégiákat. Mindenképpen szükséges
egy olyan központi szervezet létrehozása, vagy megbízása (például az FSZK) amelyik mindezt koordinálni
tudná. Figyelembe véve sajátosságainkat, egy szociális, egészségügyi és munkaügyi szolágáltatásokat
integráló fogyasztói modell képzelhető el.
Gyakorlati példák
A nemzetek közszolgáltatási rendszerének működése, az országokban megfigyelhető szolgáltatási
koncepciók, irányelvek kialakítása és a különböző ellátások ezek mentén való megszervezése minden
országban eltérő sajátosságokat mutatnak. A működtetett rendszerek helyi társadalomba történő be-